Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
ellátták őket, viszont azok sem viselkedtek ellenségesen, bár túlsúlyban voltak. Hajnaltól estig tartott a gyaloglás. Egy részük Pest felé tartott, a másik részük Párkánynána irányába. [...] Az alispán szerint a foglyoknak egyáltalán nincs rabló és fosztogató szándékuk. Békés szándékukban kételkedni sem lehet, fegyvereket csak az őrök vittek magukkal. A fogolytábor jelentése szerint még Kenyérmezőn 6-7000 fogoly tartózkodik, akik azonban nyugodtan viselkednek."92 1918. november 10-én az Esztergom egy rövid hírben számolt be a foglyok távozásáról: „A kenyérmezői fogolytábor, mely százezerszámra fogadta magába a jövő-menő, más fogolytáborokba is szétosztott, leginkább orosz nemzetbeli hadifoglyokat, a legutóbbi napokban teljesen elnéptelenedett. A forradalom kitörésekor szabadon bocsátották őket s ma már a fogolytábor óriási barakkjai mint a Föld geológiai átalakulásának mastodonjai s brontosaurusai csak mint ijesztő emlékek ülik meg feketén, gyászosan a kenyérmezői dérlepte gyepeket. A háborúnak vége, az orosz foglyok, mint szabad polgárok, hazatértek Volgamenti hideg hazájukba."93 Epilógus A háború után a kiszabadult hadifoglyok és a távozó katonák a hadifogolytábort szinte teljesen kifosztották. Később a megmaradt barakkok egy részét a magyar királyi honvédség foglalta le, míg a többit értékesítették, vagy elbontották. Az olasz tisztek számára készült kőépületbe költözött később a szaléziánusok által fenntartott Fiúnevelő Intézet, amelyet mára már szintén elbontottak. 1921-től 1936-ig a m. kir. 4. honvéd kerékpáros zászlóalj állomásozott Esztergom-Kenyérmezőn, amelyet 1927-től már Esztergom-Tábomak hívtak. 1938-ban a 22/III. gyalogzászlóalj került ide. A csapattestet az 1939. márciusi kárpátaljai hadművelet után Lévára helyezték át, helyére Budapestről a 2/1. zászlóalj érkezett, amelynek 1942 tavaszán mozgósított úgynevezett ikeralakulata, a 32/1- zászlóalj részt vett a Don menti hadműveletekben. 1939-ben lengyel menekülteket helyeztek el Esztergom-Táborban, 1940-től pedig a IX. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljat is. Miután 1942 végén megszűnt a 2. gyalogezred, Esztergomba páncélos alakulatok kerültek. Itt volt az I. páncélos hadtest kiképzőbázisa, 1942 őszétől pedig az 1. harckocsiezred parancsnoksága, az ezred közvetlen árkászszázada, az 1/1. harckocsi zászlóalj, valamint a 201. önálló könnyű harckocsiszázad. Az ismételt világégést követően magyar páncélosok állomásoztak itt, 1956 után pedig szovjet katonák vették birtokba a területet. A laktanya mai látképét - habár még állnak az egykori üveggyári házak, és néhány monarchiabeli katonai épület is - leginkább a szovjet időszakban emelt épületek határozzák meg. Ezek többségét a rendszerváltás után felújították és ma lakóházként funkcionálnak. Az egykori hadifogolytábor déli részén - a mai Sátorkői úton - napjainkban családi házak sorakoznak. Az egykori hadifogoly-temetők közül egyedül a Kis-Strázsa hegy mögött fekvő VII. számú emlékeztet bennünket a nagy háború áldozataira; ezt 2008-2009 során tisztították 92 Idézi Vörös B. i. m. 575-576. 93 Hazamentek az oroszok. Esztergom 23. (1918) 45. sz. november 10.4. 52
