Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn

beszámolóját idézzük: „A tisztek elkülönített ba­rakkokban laktak. Egy-egy szobában két-három tiszt. Ágyneműt, ágyat, kellő bútorzást kaptak. [... ] Olvasnak, labdáznak, sakkoznak egymás közt, gyakran elsétálnak őrizettel Esztergomba. Tiszti kosztot kapnak a tiszti kaszinóban, hol szolgáik inaskodnak mellettük."60 Amint a cikk is beszámolt róla, a tisztek a kezdeti időszakban akár a városba is kimehettek egy-egy népfelkelő altiszt kíséretében. Később azonban a szökési kí­sérletek következtében szigorítottak helyzetükön. Természetesen a munkára kiadott foglyok között is előfordultak szökések. Példaként említ­hetjük azt az esetet, amelyet Esztergom vármegye munkabizottsága jelentett a táborparancsnok­ságnak 1916. április 28-án. Eszerint a Kéménd községbe kiadott hadifoglyok közül 4 fő meg­szökött. A községi elöljáróság feljelentéséből tudható, hogy a foglyok lerészegedtek, az őrt megfenyegették, majd fegyverét is elvették.611916 februárjától a kellő ellenőrzés érdekében az Esz­tergomban alkalmazott hadifoglyokat arcképes igazolvánnyal látták el, amelynek birtokában a foglyok kíséret nélkül is szabadon mozoghattak a város területén. Az okmányokat a rendőrség állította ki.62 Az esetleges szökések megakadályozása érdekében a cs. és kir. hadügyminiszter 10-25 korona jutalmat ajánlott fel azoknak, akik közreműködtek a szökevények kézre kerítésében.63 1915. augusztus 6-án Pisuth Kálmán esztergomi főszolgabíró is rendeletet adott ki, mely szerint a községekbe érkező minden ismeretlen egyént igazoltatni kellett, a szökevény hadifoglyokat és a gyanús egyéneket pedig a csendőrségnek kellett átadni.64 Ennek ellenére tömegesen fordultak elő szökések, illetve szökési kísérletek, amelyekről rend­szeresen beszámolt a helyi sajtó is. A megjelent újságcikkekben az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekményeket több alkalommal is a megszökött hadifoglyokhoz kötötték. 4. kép Orosz hadifogolymunka az MNM Balassa Bálint Múzeumának helytörténeti gyűjteményéből: olajfestmény, orosz katona kucsmában, szürke egyen­ruhában. Ltsz.: H.74.194.1. (Fotó: Horváth Orsolya) 60 A mai hadviselés i. m. 190. 61 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL) II. 962. M. kir. XXV. népfelkelő őrzászló­alj iratanyaga, 137/1916. sz. ügyirat 62 A hadifoglyok fényképezése Esztergomban. Esztergom és Vidéke 38. (1916) 12. sz. február 13.3. 63 2856/1915. B. M. rés. sz. körrendelet (1915. június 13.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 826. 64 2195/1915. sz. Esztergomi járás főszolgabírájától. Tárgy: Hadi foglyok és gyanús egyének letar­tóztatása. (1915. augusztus 6.) Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 13. (1915) 32. sz. augusz­tus 12.176. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom