Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
Azzal, hogy a hadifoglyok kikerültek a táborokból, könnyen kapcsolatba kerülhettek a civil lakossággal is. A katonai hatóságok igyekeztek gátolni ezeket a közeledéseket. A már ismertetett 1915. június 11-ei 7.598/1915. H. M. ein. számú rendelet kimondta, hogy a hadifoglyok kiadása szláv nemzetiségűek által lakott területre elvben nem engedélyezett. A munkahelyeknek forgalmas városokon kívül kellett esnie, és a helyi munkásoktól elkülönítve kellett a hadifoglyokat alkalmazni. Ugyanígy kerülni kellett az érintkezést a lakossággal is.37 Idővel azonban mégis egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a saját lakosság és az „idegenek" között, mivel hasonló módon sújtották őket a gazdasági, szociális és politikai krízisek. 1916 elején újraszabályozták a hadifoglyok gazdasági munkákra való igénybevételét. Az erre vonatkozó hadügyminiszteri rendelet hatályon kívül helyezte a korábbi, sokszor egymásnak ellentmondó rendeleteket. Ezt követően kétféle hadifogoly munkásosztagot különböztettek meg. A mobil, azaz nem állandó munkásosztagok az ekkor felállított törvényhatósági gazdasági munkabizottságok irányítása alá tartoztak. A mobil osztagokba sorolták a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatott hadifoglyokat is. Az úgynevezett stabü, vagy állandó munkásosztagokat azok a közmunkára kirendelt hadifogoly-osztagok alkották, amelyeket a fölöttes hatóság nem engedett át szabad rendelkezésre. Ezek közé tartoztak például az iparban és a bányászatban foglalkoztatott hadifogoly munkásosztagok.38 A vármegyénként, és a mezőgazdasági termelés szempontjából jelentősebb törvényhatósági jogú városokban felállítandó gazdasági munkabizottságokról az 550/1916. M. E. sz. rendelet intézkedett.39 Ennek alapján Esztergom vármegyében is megalakult a gazdasági munkabizottság, amelynek elnöke dr. Perényi Kálmán alispán lett. A bizottság további tagjai: dr. Antóny Béla, Esztergom város polgármestere; Erőss Rezső, gazdasági egyesületi elnök; Hajdú István, prímási uradalmi jószágigazgató; dr. Lakner László, gazdasági felügyelő; Palkovics László, párkányi főszolgabíró; Pisuth Kálmán, esztergomi főszolgabíró; Schlésin- ger Fülöp, bátorkeszi gazdálkodó, valamint dr. Szüárd Béla, vármegyei másodfőjegyző.40 Egy 1916 márciusi kimutatás szerint Esztergom vármegyében 878 hadifogoly dolgozott, legtöbbjük a kenyérmezei hadifogolytáborból került ki munkára. Ebben az időszakban Esztergom városában 161, az esztergomi járásban 267, a párkányi járásban pedig 450 hadifoglyot foglalkoztattak, felügyeletüket pedig 37 népfelkelő látta el. A járások községeinek adatait tekintve a legtöbben Dorogon (87 fő) és Csolnokon (79 fő) dolgoztak az Esztergom- Szászvári Kőszénbánya Rt. alkalmazásában.41 A világháború idején nagyobb létszámú hadifoglyot alkalmazott Esztergomban az Einczinger-sütőház, amely szüneteltette polgári üzemét, és kizárólag a katonaság, valamint a kenyérmezői hadifogolytábor ellátására 37 7.598/1915. H. M. ein. sz. rendelet (1915. június 11.). Magyarországi rendeletek tára 49. (1915) 885-893. 888. 38 Józsa A.-Vajda A. i. m. 730. 39 550/1916. M. E. rendelet (1916. február 11.) Magyarországi rendeletek tára 50. (1916) 71-77. 40 ad: 1168/1916. sz. Esztergom vármegye alispánjától. Tárgy: A törvényhatósági gazdasági munkabizottságok megalakításáról és a hadifoglyok kiadásának és igénybevételének újabb módozatairól. (1916. február 24.) Esztergom vármegye hivatalos lapja 14. (1916) 9. sz. március 2.39. 41 Mennyi hadifogoly munkás van vármegyénkben? Esztergom és Vidéke 38. (1916) 19. sz. március 9. 2. 40
