Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn

Miklós Tamás

E L S Ő V I L ÁG H ÁB O RÚS HADIFOGOLYTÁBOR ESZTERGOM-KENYÉRMEZŐN

Az első világháború során a hadifogolykérdés addig még soha nem tapasztalt méreteket öltött. Egyes számítások szerint mintegy 6,9-7,2 millió főre tehető a háború alatt fogságba esettek száma, akik közül 3,9 millió fő került a központi hatalmak őrizetébe.1 A Monarchia fogságába jutott hadifoglyok számát illetően több - egymástól nagyságrendekkel eltérő - adattal és becsléssel találkozhatunk. A különböző források 1,2 millió és 2,3 millió fő közé teszik az osztrák-magyar területen őrzött hadifoglyok számát. Közülük a legnagyobb csoportot az orosz hadifoglyok alkották, akiknek létszáma a különböző adatok alapján 900 ezer és 1,75 millió fő közé tehető.1 2

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén mintegy 50 nagyobb hadifogolytábor és tiszti állomás létesült a világháború éveiben. A hadifogolytáborok felügyeletét a cs. és kir. hadügyminisztérium látta el, az adminisztratív vezetés pedig a területileg illetékes katonai területi parancsnokság hatáskörébe tartozott.3

A hadifoglyokkal való bánásmódról az 1907. évi hágai egyezmény rendelkezett. Ez kimondta, hogy a hadifoglyokkal emberségesen kell bánni, és őket „az élelem, szállás és ruházat tekintetében ugyanoly ellátásban kell részesíteni, mint amüyenben annak a Kormánynak csapatai részesülnek, amelynek fogságába estek". A hágai konvenció a tisztek kivételével lehetővé tette a hadifoglyok munkára alkalmazását, ugyanakkor ezek a munkák nem lehettek túlságosan megterhelők, és nem állhatták összefüggésben a hadműveletekkel. Az egyezmény alapján a béke megkötése után a hadifoglyokat a „lehető legrövidebb idő alatt vissza kell bocsátani hazájukba" .4 Az egyezményt 43 állam, köztük az Osztrák-Magyar

1 Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk.: Szijj Jolán. Bp., 2000.236.

2 Az egymástól eltérő forrásokat részletesen bemutatja: Moritz, Verenn-Leidinger, Hannes: Zwischen Nutzen und Bedrohung. Die russischen Kriegsgefangenen in Österreich (1914-1921). (Militärgeschichte und Wehrwissenschaften 7.) Bonn, 2005. 328-334.

3 Horváth Lajos-Nagy Attila-Varga László: Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben (1914-18). Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja. (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 63.) H. n„ 2015. 6.

4 1913. évi XLIII. törvénycikk. In: Magyar Törvénytár. 1913. évi törvényczikkek. Jegyzetekkel ellátta: Térfi Gyula. Bp., 1914.438-551.472., 475.

33