Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Kárpáti Attila István: „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület" - Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerkesztette: Debreczeni-Droppán Béla. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2017. 343 o.
Kárpáti Attila István „TÁNTORÍTHATATLAN ELVHŰSÉG, SZIKLASZILÁRD JELLEM, LOVAGIAS BECSÜLET" -TELEKI LÁSZLÓ GRÓF KÜZDELMES ÉLETE ÉS REJTÉLYES HALÁLA. SZERKESZTETTE:DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, BUDAPEST, 2017. 343 O. 2011. október 26. és 2012. február 12. között tekinthették meg a Magyar Nemzeti Múzeum látogatói a Teleki László -Az Országgyűlés halottja című nagy sikerű kiállítást. A Teleki születésének 200., halálának 150. évfordulója alkalmából megrendezett tárlat a gróf életének és halála körülményeinek bemutatásával, valamint a modern helyszínelési technikák segítségül hívásával azt a feladatot vállalta fel, hogy Teleki László személyét és munkásságát megismertesse az érdeklődőkkel, valamint visszahelyezze őt a magyar történelmi emlékezetbe Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos alakja mellé. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum a muzeológia eszköztára mellett tudományos konferenciával, valamint ismeretterjesztő előadásokkal szólította meg az érdeklődő közönséget és a szakmabelieket. A nagyszabású küldetés nem ért véget a kiállítás bezárásával. 2017 végén jelent meg, majd 2018 februárjában a szerzők részvételével mutatták be a Teleki László életét, politikusi és írói tevékenységét, halálának körülményeit és emlékezetét bemutató tanulmánykötetet, amely szervesen illeszkedik a 2011-ben megrendezett tárlattal kezdődő munkafolyamatba. A 343 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált kiadvány a 2011-es kiállítás megnyitása napján rendezett tudományos konferencia előadásaiból készített tanulmányokat foglalja magába, kiegészítve Hermann Róbert és M. Lovas Krisztina írásával. A tizenkét tanulmányt összefogó kötet három nagy egységre tagolódik. Az első részben a Teleki László családjával, neveltetésével, életútjával, politikai pályájával foglalkozó munkák kaptak helyet. Ezt követően a második blokkban két olyan írás szerepel, amely a halál motívuma körül mozog, végül pedig a szerzők a színház- és irodalomtörténet, valamint a képzőművészet megközelítéséből vizsgálják Teleki László munkásságát és emlékezetét. Azt, hogy a Teleki László életéről folyó történeti diskurzusra mennyire rányomja a bélyegét a gróf halála, jól példázza az első részben helyet kapó két tanulmány is. Csorba László bevezető tanulmányában áttekinti Teleki László életének és politikusi tevékenységének főbb állomásait a családi háttértől, a gyermekkortól egészen a gróf 1861. május 8-i öngyilkosságáig. Ez utóbbira részletesen is kitér: elsősorban Szabad György kutatási eredményeire támaszkodva bemutatja a rendőrségi vizsgálatot, részletesen foglalkozik annak kérdéseket felvető elemeivel, és számba veszi a lehetséges magyarázatokat arra vonatkozóan, a gróf miért fordította maga ellen a fegyverét. Velkey Ferenc írása a Széchenyi István és Teleki László közötti kapcsolatot vizsgálva 261
