Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Egy francia különös gyaloglása Pesten - gondolatok egy fényképről. Jelfy Gyula: Távgyalogló az Andrássy úton, 1906.
összeverődött békés tömeg láttán is felmerült a váratlan radikalizálódás esélyének réme: „Estefelé, amikor már táborban állottak a megrekedt konflisok az oktogonon, a villanyosok úgy föstöttek, mintha arra várnának, hogy a tömeg földöntse barrikádnak. Megjelentek a lovasrendőrök." - dramatizálta az eseményeket a Tolnai Világlapja, s nyilvánvalóan a szenzációt fokozandó túlozva és tréfálkozva, de egyenesen forradalmi hangulatot emlegetve azt írta, hogy tömegből „Abczug! Le a policzájjal!" és „Hohó, itt a forradalom!" kiáltások hangzottak.66 67 68 Az utca mindenkié A Vasárnapi Újság rámutat a lényegre: nem is annyira a tett, hanem annak hatása az érdekes. Van tehát egy manapság nem különösebben rendkívüli cselekedet: fényes nappal valaki sportruházatban kocog az utcán. Azonban ez a tette olyan döbbenetét és érdeklődést vált ki, hogy Budapest egyik legnagyobb forgalmú útján órákig akadozik a forgalom, ha nem is ötvenezer ember, de mindenesetre hatalmas tömeg gyűlik össze, és a végén a rendőrségnek kell beavatkoznia. Ha pedig a rendőrség megjelenik, az azt jelenti, hogy a rendet helyre kell állítani, mert valaki áthágott valamiféle szabályokat. Monsieur Buernek volt engedélye a távgyaloglási produkcióra, amit minden bizonnyal mint mutaványra kapott a főváros rendőrségtől. A nyilvános rendezvények és látványosságok, mint hangversenyek, mutatványok, sőt felolvasások és hasonló események engedélyezését ugyanis egy 1901. évi belügyminiszteri körrendelet rendőrségi engedélyhez kötötte. Ebben az esetben a rendőrségnek tehát nem miatta kellett fellépnie a rend érdekében, hanem azért, mert a hatalmas nézőközönség akadályozta az utca szabad használatát. Az ügy a gyülekezés hatókörébe tartozott volna, de azt illetően Magyarországon a dualizmus idején nem volt átfogó törvényi szabályozás, egy 1868. évi belügyminiszteri rendelet a szervezett gyülekezésekkel kapcsolatban is csak bejelentési kötelezettséget írt elő.1 1918-ig az 1848- as törvény volt hatályban, ami számtalan bizonytalanságot okozott, így a rendvédelmi szervek egyre aktívabbak voltak saját szerepük meghatározásában, gyakorlatilag - és jogi körökben is általánosan elfogadott vélekedés szerint - szabadon jártak el a közrend megóvása érdekében. Az Andrássy úti spontán összegyűlt tömegre nézve jogi szempontból így a székesfővárosi és rendőrkapitányi rendeletek Krecsányi Kálmán rendőrkapitány által 1894-ben összeállított tárának közlekedési ügyekkel foglalkozó fejezete volt mérvadó, mely külön paragrafust szentel a nagyvárosi élet áramlását megakasztó forgalmi akadályoknak: „A közlekedési ügyek felett gyakorlandó folytonos felügyelet és ellenőrzés, tekintve a székes főváros szemmel láthatólag élénkülő forgalmát s ezzel kapcsolatosan a fokozott mérvben szaporodó közlekedési eszközök számát, a rendőrség egyik legfontosabb felada66 Az Andrássy út szenzációja, i. m. 1562. 67 A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 64.573. számú körrendeleté valamennyi törvényhatósághoz, a hangversenyek, mutatványos stb. engedélyezése tárgyában. In: Magyarországi Rendeletek Tára. Bp., 1901. 489-494. 68 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései. Doktori értekezés. 2012. 26. http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/hajas-bamabas/hajas-bamabas-mu- helyvita-ertekezes.pdf (2018. április 18.) 25
