Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
a tanulás tere felértékelődik és példát adhat az életszerű, élményekben gazdag ismeretépítésre, ahol a tanult fogalmakhoz a való világ, vagy annak múzeumi reprezentációja társulhat. (6. kép) A konstruktív pedagógiai elmélet nyomán a hangsúly egyre inkább a tanulók aktivitására, a kreativitásra, az interdiszciplináris jellegre, a több szálon futó interakciók megvalósítására, a résztvevők már meglévő tudásának előhívására, valamint a szociális készségek fejlesztésére helyeződik. Olyan új eszközök és módszerek kerülnek alkalmazásra, mint a változatos munkaeszközök és információs források, a modern infokommunikációs eszközök, a kooperatív tanulási módszerek, a tapasztalati tanulás (tárgyakkal való személyes találkozás). A National Training Laboratories2 ’ által kidolgozott „tanulási piramis" igazolja, hogy miért fontos komplex módszerek alkalmazása a tanításban és miért van nagy előnye egy jól felépített múzeumpedagógiai foglakozásoknak. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a megszerzett tudásnak a hagyományos frontális előadás esetében csak 5 százaléka, olvasással 10 százaléka, audiovizuális tanulással 20 százaléka, demonstrációval támogatott tanulási folyamat során 30 százaléka marad meg. Ezekhez a módszerekhez képest jóval nagyobb hatékonyságot mutat a csoportos megbeszélés, és különösen a tapasztalati tanulás, hiszen az előbbinél 50 százalék, az utóbbinál 75 százalékos a megmaradási arány. A kutatás eredménye szerint legnagyobb hatékonyságú az olyan tanulási folyamat, amelyben a tanuló önmaga tanít másokat, prezentáló4 Ez az eredmény is alátámasztja, hogy az olyan múzeumpedagógiai módszerek, mint a csoportmunka és a tapasztalati tanulás (ruharekonstrukciók, fegyver- és tárgymásolatok) alkalmazásával eredményesen érhető el az ismeretátadás. A múzeumpedagógiai módszerek kiválasztásánál mindeközben figyelni kell arra is, hogy az mennyire képes a műtárgyat kontextusba helyezni, és elérni a megértést, amely során az új ismeret további kiállított művekkel, eseményekkel és tényekkel tud összekapcsolódni. Mivel a múzeumpedagógus általában csupán egy alkalommal találkozik egy csoporttal, fontos olyan figyelemfelkeltő játékot alkalmaznia, amely felszabadítja a csoportot, hogy aztán beszélgetés és igazi közös kooperatív munka tudjon kialakulni. A foglalkozás közben figyelni kell a megfelelő értékelésre, dinamikára, hangulatra, eszköz- használatra, és az elérni kívánt célokra. A foglalkozásvezetőnek pedig elég rugalmasnak és felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy az előre megtervezett menetrendet bármikor meg tudja változtatni a diákok érdeklődésének megfelelően. 23 24 25 23 Amerikai Alkalmazott Viselkedéstudományi Intézet, amelyet Kurt Le win alapított 1947-ben. 24 Koltai Zsuzsa: Innováció a múzeumpedagógiai elméletben és gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle 62. (2012) 9-10. sz. 84-91. 85-86. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00154/pdf/EPA00035_ upsz_2012_09-10_084-091.pdf (2017. április 7.) 25 German Kinga: Múzeum - egyetem - iskola. Tartalmak, lehetőségek és eredmények. In: Új múzeumpedagógiai törekvések i. m. 77-82. 249
