Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
első pontja ezért a célok kitűzése. Ezek lehetnek egyszerre nevelési-oktatási jellegűek, múzeumra vagy élményszerzésre irányulok. Legjobb esetben a három egyszerre érvényesül. A Nemzeti Múzeum a múltról szóló információk legmegbízhatóbb, hiteles forrása, tudásközvetítéssel foglalkozó kollégái is történész, művészettörténész vagy régész végzettségűek. Mégis a régészeti-történelmi ismeret önmagában kevés. Múzeumpedagógusként állandóan szembesülünk azzal, hogy az alapvetően leíró jellegű történelmet interaktív pedagógiai módszerekkel átadni nem egyszerű vállalkozás. Miközben a pedagógiai diskurzusban sem új keletű, hogy a képességre összpontosító, tevékenységközpontú oktatás lenne a célravezető, amelyhez azonban pedagógiai paradigmaváltásra is szükség lenne. ' A múzeumpedagógus tehát legalább annyit tanulhat a pedagógusoktól, mint amennyit segíthet nekik. Folyamatosan keressük az új módszereket, miközben azokat alkalmazva példát mutathatunk a tanároknak. Ehhez persze fontos, hogy a különböző, társadalomról és emberről szóló diszciplínákat elegyítő integrált és interdiszciplináris oktatásnak a jelenben zajló társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokra is reflektálnia kell. Ez a többszempontúság segít a differenciált történelmi gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség és a flexibilis tudás- készlet kialakításában, a jelen megértetésében és a személyiség fejlesztésében. A cél érdekében elengedhetetlen az érdeklődés felkeltése, és a tanuló érzelmi érintettségének elérése. Az utóbbi évtizedekben a kognitív pszichológia, a tudományfilozófia és az agykutatások eredményeként újraértelmezték a tudás fogalmát. Ez az oktatás területén is változásokat hozott. A konstruktív tanulásszemlélet lényege, hogy a tudás nem közvetítés által, hanem személyes, egyedi, belső, konstrukciós folyamatban jön létre. Tehát a tanuló személyiségét, tudását, kognitív rendszerét saját maga formálja egy olyan aktív építkező folyamatban, amelyben belső tudása gazdagodik, vagy átalakul. Ebben a folyamatban mind értékei, attitűdjei és személyiségjegyei, környezetével folytatott társas folyamatok hatásai befolyásoló 12 12 Kaposi József. A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és a keret- tantervek alapján. Történelemtanítás 51. Új. f. 7. (2016) 1-2. sz. www.folyoirat.tortenelemtani- tas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alap- tanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (2018. október 28.) 245 3. kép Múzeumpedagógiai demonstrációs eszköz: őskori botíj és nyílvessző, 2018. (A szerző felvétele)
