Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

III. MŰHELY - Berényi Marianna: Participáció: vízió vagy lehetőség? A Magyar Nemzeti Múzeum és a részvételi gyakorlat

A kihívásokra adott válaszként az amerikai kurátor olyan koncepciót dolgozott ki, amely a látogatók részvételére nemcsak a kiállítások megtekintésekor, a múzeumi programokon számít, hanem a tárlatok létrehozásakor, a múzeum működtetésekor is. A kurátor nem egyedül, elszigetelten tevékenykedik, nemcsak a múzeumi gyűjteményekre, a hivatalos tudományos eredményekre épít, hanem a munkájához szükséges tudást a közös tevékenységbe bevont közösségek, egyének tapasztalataiból is meríti. A látogató pedig nem passzív fogyasztóként, hanem aktív kulturális szereplőként vesz részt a folyamatokban. Azt is mondhatjuk, hogy a hagyományos múzeumi munka és a részvételen, sőt az együttműködésen alapuló megközelítés között a fő különbség az információáramlás. A klasszikus metódus szerint a múzeum a feladó, a címzett a látogató. Az új modell szerint viszont inkább információcsere történik, ahol a feladó és címzett szerepek nem válnak el élesen, hanem keverednek. A hangsúly már nem a múzeumból hierarchikusan „szétáramló" tudásra helyeződik, hanem a kölcsönös eszmecserére, amely során a felek kölcsönösen gazdagítják egymást. Azaz a látogató is energiát fektet az intézmény működésébe, ezáltal személyesen is érdekeltté válik annak sikerében. Ez az együttműködés sosem állandó, különböző formákban és részvételi szinteken jelentkezhet, miközben a gyakorlati megvalósításnak - elméletileg - nincsenek határai. Nina Simon ennek megfelelően többféle részvételi típust határoz meg. Az első a hozzájárulás (contribution), amely során a múzeum szilárd keretet szab, de figyelembe veszi partnerei véleményét. A látogatók ilyenkor tárgyakat, információkat adományoznak a múzeumnak, fejlesztve annak gyűjteményeit. A második szint az együttműködésé (collaboration), amikor a résztvevők már lehetőséget kapnak, hogy a múzeumi projekt szakértőiként és aktív partnerekként működjenek közre. Következő szint az együttdolgozás (co-creation), amikor a látogatók a múzeum egyenrangú munkatársaként közösen tervezik meg és hozzák létre projektjeiket. A befogadó (host) projektekben az intézmény már csak házigazda, amely nyitott helyként erőforrásokat és helyszínt biztosít külső csoportok és személyek számára, hogy azok elképzelései megvalósuljanak.

Az új gyakorlathoz népszerű fogalmak is kapcsolódnak. A participációra és egyben önreflexióra törekvő intézmények küldetési nyilatkozatában a múzeum gyűjteményei, műtárgyai jellemzően már nem „kincsként", hanem „tudásként" és „tapasztalatként" jelennek meg, de az intézményi gyakorlatban gyakran találkozhatunk a „láb", „laborató- 4 5 6

4 Simon, Nina: Principles of Participation. In: Reinventing the Museum. Ed.: Gail Andreson. New York, 2012.330-350.

5 Fordítás innen: Foster Hannah Daisy-Frazon Zsófia-Gadó Flóra-Illés Péter-Schleicher Vera-Sza- kács Észter-Toronyi Zsuzsanna-Wilhelm Gábor: Részvétel és együttműködés. In: ...NYITOTT MÚZEUM... Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum. Szerk.: Frazon Zsófia. Bp., 2018. 126-141.129.

6 További részvételi típusokat megkülönböztető modellekről magyar nyelven itt: Foster H. D- Frazon Zs.-Gadó F.-Illés P.-Schleicher V.-Szakács E.-Toronyi Zs.-Wilhelm G. i. m. Hivatkozási mezők. 128-131.

228