Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Rohamkés ajándékba (IV. Károly királynak a M. Kir. 38. honvéd hadosztálytól)

1-2. kép

A IV. Károly királynak adományozott rohamkés, 1917. A rohamkés elhelyezésére szolgáló díszdoboz (Fotó: Varga Sámuel)

kulatok mindig a magasabb egység hadrendi számát viselték, tehát a 38. rohamzászlóalj a m. kir. 38. honvéd gyaloghadosztály elitalakulatát jelölte. ’

Az önként jelentkező, kiváló fizikumú és többnyire fiatal rohamkatonák, vagy korabeli elnevezéssel „rohamisták" változatos felszereléssel rendelkeztek. Elsősorban - a magyar nyelven róluk elnevezett - rohamsisakkal, puskával vagy karabéllyal, valamint támadó kézigránátokkal és természetesen rohamkéssel. Ez utóbbit felderítéskor, esetleg fogolyejtéskor tudták kiválóan alkalmazni. A rendszeresített rohamkéseken kívül számos egyedi darab készült, többek között a 38. gyaloghadosztály jelvényével díszített rohamkések is fennmaradtak.

A rohamcsapatok feladata a következő volt: A zászlóaljon (félezreden, félzászlóaljon) belül minden terepnek megfelelő rohamszolgálat különleges és beható iskolázása. Önálló vállalkozásoknál be kellett tömi az ellenséges árokrendszerbe, információkat és foglyokat gyűjteni. Támadás esetén pedig le kellett küzdeniük az ellenség védelmének teljes mélységét, megnyitva az utat az előrenyomuló gyalogság számára. Igen fontos szerepe volt a kiválasztott emberekből álló rohamjárőmek - egy altiszt + nyolc rohamista - a különle3 Ortner, M. Christian: Sturmtruppen. Österreichisch-Ungarische Sturmformationen und Jagdkommandos im Ersten Weltkrieg. Wien, 2005. 290-296.; Baczoni Tamás-Kiss Gábor-Sallay Gergely Pál- Számvéber Norbert-. Halálfejes Katonák. Az Osztrák-Magyar Monarchia rohamcsapatai 1916-1918. Bp„ 2006.43-53.

204