Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása
felében vált népszerűvé.40 41 42 43 Az 1741. évi Vitam et sanguinem-jelenet a történeti emlékezetben a magyar rendek vitézségének és az uralkodó iránti hűségének ikonikus képévé magasztosult,41 s a Habsburgok magyar uralkodóként kifejtett dinasztikus reprezentációjának egyik fontos elemévé vált. Erről tanúskodik például, hogy 1840-ben az esemény közelgő centenáriuma kapcsán Csaplovics János javasolta egy Mária Terézia-emlékmű felállítását, amelynek elkészítését Ferenczy Istvánra bízta volna: „Egy igenigen fontos nemzeti ünnep közelget - száz éves jubilaeum. Reményiem, megülendjük. Az 1741dik viszontagságos évben derék őseink lelkesülve kiáltának: »Moriamur pro Rege nostro!«, s - csakugyan vérzettek is. - Mikép ülhetnők meg mi e' nagy ünnepet méltóbban, mint ha 1840ben a' béke' áldásai közt örvendve kiáltanánk fel: »Vivamus pro Rege nostro!« - ha t.i. a' Hazának a' trón erősségétől elválaszthatlan boldogságát, a' mi legjobb Honatyánk ótaloma alatt, intézményeink korszerű javítása által még inkább megalapítanék [...] Nem volna-e méltó az 1741dik év, t.i. ama buzgó 's a' legjobb sükerrel koronázott nemzeti erő kifejtése 's a' jobbágyi hűség, hogy azt egy márvány emlény dicsőítse Ferenczynk mesterkeze által? Illy emlék nagyszerű 's elmés ideájának kitalálásával próbát tehetne lángesze. Igen szép a' szándék, Hunyady Mátyás királynak emléket állítni tiszteletül; de, úgy gomdolom (sic!) az 1741diki nagyszerű esemény még magasztosabb, 's közelebbről illet bennünket 's fejedelmi házunkat. Előttem egy illy emlék ideája óriási obeliszk gyanánt áll, mellynek egyik oldalán a' nevezetes országgyűlési jelenet, a' talapon aranyzott szegélyben a' királyné nehány szava 's a' KK. és RR. [ti. a karok és rendek - a szerző] rövid válasza: Moriamur 'stb., két másik oldalán a' háború legjelesb cselekménypontjai, 's végre a' negyediken a' végeredmény, a' győzelem ábrázoltassék domború műben. De én nem vagyok művész! Az obeliszknek 1841ben kellene felállítatnia. Hol? Ez megfontolást kíván." " Peter Krafft a Zrínyi kirohanását, mint a „Királyért 's Hazáért esett nagylelkű magafeláldozás legfelségesebb példáját" ábrázoló festmény párdarabjaként ugyancsak a Vitam et sanguinem-jelenet megfestését tervezte 1821-ben a Nemzeti Múzeum számára, ám Ferenczy szobrához hasonlóan ez a terv sem valósult meg. ’ A történeti emlékezetben mitikus jelentőségűvé vált jelenet a magyaroknak a Habsburg-ház iránti alattvalói hűségét jelképező szerepben kapott helyet számos emléklap, „dinasztikus" köztéri emlékmű és reprezentatív enteriőr ikonográfiái programjában Bécsben, Pozsonyban és Budapesten egyaránt: így például az I. Ferenc császár bécsi emlékművének felavatását ábrázoló litográfián (Franz Kaliwoda, 1846), egy végül nem megvalósult bécsi Mária Terézia-emlékmű talapzatának reliefjén (Pompeo Marchesi, 1838), a bécsi Neue Burg egyik termének szintén nem megvalósult mennyezetképén (Carl Hasenauer, 1894),44 a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön 40 Tdcsko, Werner: Geschichtsraum Österreich. Die Habsburger und ihre Geschichte in der bildenden Kunst des 19. Jahrhunderts. Wien, 2006.96. 41 Gern András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp., 2004. 220. 42 Csaplovics: Csaplovics' újévi kivánata. Hasznos Mulatságok 1840.1. félév 3. sz. január 8.9-12.11. 43 Történelem - kép. i. m. 529-531. IX-2. 44 Telesko, Werner: Kulturraum Österreich. Die Identität der Regionen in der bildenden Kunst des 19. Jahrhunderts. Wien, 2008. 120.; Die Wiener Hofburg 1835-1918. Der Ausbau der Residenz vom Vormärz bis zum Ende des „Kaiserforums". Hrsg.: Werner Telesko. Wien, 2012.302., 437. 144
