Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Baják László: Kubinyi László halotti címere

sokszor olyan megbízható, szinte anyakönyvi hitelességű személyi adatokat őriztek meg, amelyeket nehéz vagy néha lehetetlen más forrásból megtudni.1

2015-ben műtárgycserével került a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába br. Waldbott Jánosné, Máriássy Éva révén egy 46, 5x70 cm nagyságú atlaszselyemre festett halotti címer. (Ltsz.: 2015.1.1) A címer alatt felirat árulja el egykori „tulajdonosának" legfontosabb adatait, amelyek a rövidítések feloldásával a következők: Tekéntetes N(emes) N(emzete)s Vi(té)zlő Felső Kubinyi és N(agy)01aszi Kubinyi László Úr töb(b) T(e)k(intete)s N(emes) Vármegyék Fő Tábla Bírája Született 1800-bann Meg holt 18-dik Octob(er) 1840-dik Esztendőben Életének 40-dik evében.

A festett címer kisebb pontatlanságokkal ugyan, de az I. Rudolf által 1578-ban kibővített címert mutatja. A címer jobbharánt hasított pajzsának fölső vörös mezejében arany nappal és ezüst holddal kísért kardot tartó kar, az alsó kék mezejében fenyőfa mellett futó arany vadkecske látható. A sisakdísz sasszámyak közül kiemelkedő vadkecskét mutat, míg a sisaktakaró kék-arany és vörös-ezüst színű. Az 1578-ban adományozott eredeti címer felső mezejében a páncélos kar balról egy felhőből nyúlik ki és hiányzik mellőle a nap meg a hold. Az alsó mezőben a fenyőfa sziklák között emelkedik és az ugró vadkecske szarvai között egy hatágú aranycsillag van.1 2 3 A pontatlanságok nem szokatlanok, hiszen a címerfestő gyorsan és nem mindig megbízható minták alapján dolgozott. Ezzel együtt a címer festése és felirata gyakorlott kézre vall, azaz feltehetően egy közeli városias településen, talán Balassagyarmaton készülhetett.

Halotti címerünk tehát az egyik legkiterjedtebb ősi magyar nemesi családhoz, a Kubi- nyiakhoz köthető. Ahogy a „felsőkubini" és a „nagyolaszi" nemesi előnevek, úgy a címerkép is az északi Kárpátokra, közelebbről Liptó vármegyére utal, ahol a család birtokos volt. A „kardos" címerbővítést Kubinyi Kristóf királyi ügyész a Ferdinánd, Miksa és Rudolf király szolgálatában szerzett katonai érdemeiért kapta. A címer tehát egy Liptó megyei katolikus nemesi család 16. századi katonai erényeire emlékeztet. Ugyanerre utal a címer feliratában a „vitézlő" címzés, míg a „nemzetes" a család ősi nemességét mutatja.

Kubinyi László édesapja, Kubinyi Gáspár még Liptó vármegye alispánja volt, aki innen tette át a székhelyét Nógrád vármegyébe. 1770-ben lett a Nógrád megyei Karancsság földesura, ahol 1794-ben egy késő barokk kastélyt is építtetett magának.4 Kubinyi László tehát egy tehetős középbirtokos családban született, amit csak megerősít az édesanyja, báró Prónay Honoráta arisztokrata származása. Kubinyi László életéről vajmi keveset tudunk.

1 A halotti címerek történetéről 1. részletesebben Baják László: A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei, bt: A Magyar Nemzett Múzeum címeres halotti emlékei. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Baják László. (Bibliotheca Humanitatis Historica XIX.) Bp, 2007.5-25.

2 A Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi gyűjteményeiben ez a 47. hasonló típusú halotti címer. Az 1. jegyzetben idézett monográfia 45 halotti címer leírását tartalmazza. A 46. címer közlését 1. Baják László: Szilassy József élete és halotti címere. Folia Historica 28. (2013) 135-143.

3 Az eredeti címert II. Ulászló alkincstartója, Kubinyi László kapta 1497-ben. Ez kék pajzsmezőben sziklán álló fenyőt mutatott, amely előtt egy vadkecske fekszik, a szarvai között egy hatágú arany csillaggal. Magyar nemzetségi zsebkönyv. II. rész. Nemes családok. [Szerk.: Pettkó Béla-Reiszing Ede.] Bp., 1905. 362.

4 A családnak ez az ága már evangélikus vallású volt, sőt Kubinyi Gáspár 1831-től a pozsonyi evangélikus főesperesség világi felügyelőjének tisztét is betöltötte.

128