Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben

válaszul 84 tételes könyvlistát állítottak össze, mely a kért ideológiai és a szakkönyvek jegyzékét tartalmazta.114 1951 márciusában 1500 darabos szakkönyvtár leltározásához kért segítséget Bakó. Fénykép- és könyvtárleltárkönyvet a MúMOK-tól kért, hivatkozva arra, hogy a leltár egységes legyen a többi múzeummal. Katalóguscédulát azonban nem tudtak küldeni a központból, ezt a Damjanich János Múzeum igazgatója küldött Szolnokról, körülbelül 2000 darabot, nekik volt bőven. Bakó szerette volna bevonni a könyvek leltározásába feleségét, B. Damó Juditot, aki korábban Budapesten két évig könyvtári munkát végzett. Az ideiglenes alkalmazásra és díjazásra vonatkozó kérését májusban elutasították, szeptemberben azonban mégis elkezdődhetett a munka, a finanszírozását is megoldották." A fotóleltárkönyv ügyében júliusban jött válasz. A leltárkönyv formájáról, a fényképleíró kartonokról és a negatívok leltározásáról még nem készült végleges tervezet.

Az ideológiai szempontok megjelentek az új alkalmazottak kiválasztásánál is. Az állandó kiállítás megnyitását követően teremőr alkalmazására kért az intézmény engedélyt. A MúMOK személyzeti csoportvezetője a felterjesztett személyt fiatal kora miatt nem tudta elfogadni. „A Miniszter Tanács határozata, hogy teremőri állásra csak idősebb, vagy pedig rokkant embereket alkalmazhatunk, olyanokat, akik a termelésben már nem dolgozhatnak." Végül Bakónak sikerült elérnie, hogy a 18 éves árva lányt (DISZ-tag) felvegyék munkára. Érvelésében szerepelt, hogy az elvégzendő munka igazából sokrétűbb, így valójában a hivatalsegéd feladatkörét látja majd el. Naponta négyszer, ötször csoportot kell vezetni a kiállításban, ezért fontos szempont a politikai megbízhatóság. A Vörös-toronyban és a Perényi-szárnyban rendezett kiállítás bemutatása folyamatos lépcsőzést jelent a négy emeleten. Ilyen jellegű munkára idős emberek alig képesek. Miután egyeztetés történt az MDP helyi szervezetének titkárával és a tanáccsal is, májusban Budapesten hozzájárultak a fiatal lány hivatalsegédként történő alkalmazásához.* 11

A múzeumi dolgozók pihenését segítette a siófoki üdülő igénybevételének lehetősége. 1951-ben napi háromszori étkezéssel 14 forintért nyaralhatott a kiváló munkaeredménye alapján kiválasztott munkatárs. „Étkezés a Fogas étterembe, kenyérjegyet vinni kell."

A tanulmány nyitó-, illetve záróidézete jelzi, milyen nehéz korszak volt az 1950-es évek eleje, s ez éppúgy jelen volt a múzeumok világában is, miként a társadalom bármely más területén.

114 SRM A.Mtd. 51-1951. Engels, Lenin, Marx, Sztálin, Révai József művei mellett a listán a szak- irodalomban feltűnnek Varjú Elemér, Voit Pál, Divald Koméi, Balogh Jolán, Szekfű Gyula, Markó Árpád, Herman Ottó, Borovszky Samu, Ortutay Gyula könyvei és nagy összefoglaló művek, köztük A magyarság néprajza, Az iparművészet könyve, Magyar művelődéstörténet,

II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv. Készült könyvjegyzék a vidéki múzeumok számára megszerzendő legfontosabb néprajzi munkákról is, pl. Bátki Zsigmond, Fél Edit, Győrffy István, Gunda Béla, Ipolyi Arnold, Jankó János, Kriza János stb. SRM. A.Mtd. 7-1952.

115 SRM A.Mtd. 80-1951.

116 SRM A.Mtd. 96-1951., 3-1952. 1952. január 11-én készült jelentésben már 682 fényképnegatív szerepel a múzeum birtokában, ebből 88 darab leltározott. 6*9-es nagyítás 207 darab, ebből leltározott 78 darab.

117 SRM A.Mtd. 81-1951.

158