Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
ez is indokolta. A műemlékvédelem szerencséje, hogy Myskovszky Viktor,61 62 63 a kassai főreáliskola építészettan tanára még a reneszánsz faragványok kibontása és új helyen történt beépítésük előtt felméréseket készített a várban, így a Vörös-toronyban is.6“ A Műemlékek Országos Bizottsága tekintélyes összeget - 30 ezer forintot - tervezett a beruházásra, kiemelt figyelmet fordítva a Vörös-toronyra. Ebből az összegből kellett elvégezni a kiállítási helyiségek előkészítését, a lakótorony egyes szobáinak belső tatarozását, a kápolna, az előtér stb. meszelését, a lépcsők elkészítését, a várudvari ásatást, a torony déli oldalán a lőréses folyosó feltárását. Ebbe a keretbe beleértendő a kőfarag- ványok kiemeléséért, átszállításáért, korábbi helyükön történő beépítéséért fizetendő szakmunka bére is (napi 160 forint, a segédmunka napi 16-20 forint körül mozgott ekkor).'” A Myskovszky Viktor-féle dokumentumok alapján sikerült visszaállítani eredeti helyükre a reneszánsz kőfaragványokat. Legelőször a torony legfelső szintjének a nagytermébe, az Öregpalotába helyezte vissza a nyíláskereteket Szakái Ernő64 szobrászművész és munkatársai. A Vörös-toronyban a vár 17. századi leltárainak és leírásainak figyelembevételével készült a kiállítás. Berendezték a hajdúk és a számtartók szobáját, a konyhát, a levéltárat, a kápolnát, a lovagtermet. A Perényi-számyban a kandallós szobát, a könyvtárszobát, a várúrnő és Rákóczi szobáit, a Sub Rosa termet. Külön terem mutatta be II. Rákóczi Ferenc iratait, a kuruc kor fegyvereit, a 16-18. századi jobbágyság életét. A legkényesebb és legnehezebb feladat az egyházi kölcsönzések engedélyeztetése volt. A Vörös-torony harmadik szintjén berendezett várkápolnába - kevés lévén az ideil- lő, hiteles emlék - áthozták a vártemplomból Pálóczi Mihály és Antal vörös márványból faragott, 1519-ből való síremlékét. A kassai püspöki hatóság (Hejce) 1950. november 11- én járult hozzá (a tulajdonjog fenntartása mellett) a kölcsönzéshez. A MúMOK a Pálóczi sírkő átszállításához és végleges elhelyezéséhez kapcsolódó munkálatok elvégzésére Erdélyi Józsefet küldte Sárospatakra. A műveletet Bakó Ferenc fotói dokumentálták.65 (16-19. kép) A sárospataki református gyűjteményből érkezett a ruszinok híres sótörő asztala, amelyen II. Rákóczi Ferenc utolsó rajta töltött magyarországi éjszakájának hagyományával. 61 Myskovszky Viktor (1838-1909) művészettörténész, építészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A hazai műemlékvédelem egyik úttörője. A Műemlékek Országos Bizottságának kültagja. Tanulmányútjain 1872 és 1908 között elsősorban Felső-Magyarország középkori és reneszánsz művészeti emlékeivel foglalkozott. Felméréseket, vázlatokat, akva- relleket, rézmetszeteket, kőrajzokat és ceruzarajzokat készített. A hagyatékának legnagyobb része az OMvH Tervtárában és Könyvtárában található. Budapesten őrzik az 1883-1905 között készült, a sárospataki várat és annak értékes részleteit bemutató akvarelljeit, rajzait is. https:// hu.wikipedia.org/wiki/Myskovszky_Viktor (2018. szeptember 20.); Tamás E. i. m. 25. 62 Tamás E. i. m. 24. 63 SRM A.Mtd. 199-1950. 64 Szakái Ernő (1913-2002) az európai műemlékvédelem nagy alakja, a középkori kőfaragók tervezési módszereinek feltárója, a magyar műemlékvédelem kőszobrász-kőrestaurátor műhelyének megalapítója és első vezetője, https://artportal.hu/lexikon-muvesz/szakal-emo-6352/; http:// archeologia.hu/content/archeologia/214/szakal-emo-eletutja-kiallitas.pdf (2018. szeptember 20.) 65 SRM A.Mtd. 179-150., 208-1950., 241-1950. 138
