Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben

1. kép

A Vörös-torony és a Perényi-szárny, 1950 körül. MNM Rákóczi Múzeuma (Fotó: Bakó Ferenc)

12-én kelt levelében olvashatjuk:* „A január havi ellátmánynak a csekkbetétkönyvekre történt átutalásával megkezdődik a múzeum gazdasági ügyvitele és az ezzel kapcsolatos számvitel."8 9 10 A levél címzettje Ráth [Rácz] István111 várgondnok, Sárospatak. (2. kép) Rácz István - volt pataki diák - a Református Kollégium meghívására 1945 őszén érkezett a városba és mindhárom intézmény születésénél bábáskodott.11 1947-ben indította el a Művészek Otthonát (1949-től Alkotó Otthon) és vetette meg a múzeum alapjait, melyet a Vörös-toronyba képzelt. 1949-ben a kommunista párton belül a korábbi magyarországi kommunisták és a Rákosi-Gerő-Farkas által meghatározott moszkoviták közötti rivalizálás kiéleződött. Rajk Lászlót koncepciós perben elítélték és 1949. október 15-én kivégezték. 1950 áprilisában a Rajk köréhez „kapcsolt" Ráczot felmentették állásából.

8 MNM Rákóczi Múzeuma Adattár, Múzeumtörténeti dokumentumok (továbbiakban SRM A.Mtd.) sorszám nélkül-1950.

9 1950-ben a sárospataki Vármúzeum költségei az alábbiak szerint tagolódtak: postaköltség 50 Ft; közműszolgáltatások 600 Ft; karbantartás 3000 Ft; nyersanyag 1000 Ft; energia 3000 Ft.

10 Rácz István (1908-1998) egész életét végigkísérte Sárospatak szellemisége. 1956-ban végleg elhagyta az országot. Finnországban, Svájcban élt. Európa-szerte jegyzett fotóművész, a műtárgyfényképezés megteremtőjeként tartják számon. Önéletírása A Semmi partján címmel jelent meg (Magvető, Budapest, 1991.). http://www.patakarchiv.hu/crbst_84.htxnl (2018. szeptember 20.)

11 SRM A.Mtd. 133-1952.

123