Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
és Gunda Béla 4 segítette. A történeti kiállítást néhány reprezentatív néprajzi tárggyal egészítették ki. 1951-ben népi iparművészet felkutatása tárgyában a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya kereste meg Bakót. Válaszában Sárospatakról Szkircsák Bertalannét javasolta a kerámia témakörében: „A múzeum gyűjtőterületén az egyetlen hagyományosan dolgozó fazekasmester. Még írókával díszített edényeket is készít a Népművészeti és Háziipari N. V. támogatja."" A Szkircsák-kerámiák iránti általános elismerést jelzi az 1952 tavaszán Balassa Ivánnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának írt Bakó levél zárszava: „Meglepetésként a héten küldök Nektek néhány új dolgot Szkircsák nénitől, amelyet most égetnek és egész biztosan tudtok majd használni a kiállításon.""’ Kiállítások 1950 derekán dr. Fügedi Erik, később Bényi László" vezetésével kiállításrendező brigád kezdte meg munkáját Sárospatakon. Az első állandó kiállítás rendezésével egy időben megindult - Dercsényi Dezső"8 és Gerő László"4 irányításával - az épület műemléki feltárása, restaurálása is. A várkastély utolsó tulajdonosa a „külső vár történetileg fontos emlékeit, maradványait a belső várba vitette. A lakótoronyból is idehozatta [kastély- szárnyakba] a kandallókat, ajtó és ablakkeretezéseket."'1 A helyreállítást többek között 54 55 56 57 58 59 60 54 Gunda Béla (1911-1994) etnográfus külföldi tanulmányutak után 1939-1943 között a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa, 1943-1948 között a kolozsvári egyetem tanára, 1949-től a debreceni egyetem Néprajzi Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője. Gyűjtőmunkájában nagy hangsúlyt fektetett a terepmunkára. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, https:// hu.wikipedia.org/wiki/Gunda_Béla (2018. szeptember 20.) 55 SRMA.Mtd. 163-1951. 56 SRM A.Mtd. 78-1952. 57 Bényi László (1909-2004) festőművész, művészettörténész, művészeti író. 1948-tól a Vallás és Közoktatási Minisztérium Művészeti, majd Muzeológiai Főosztályán dolgozott, majd a MúMOK osztályvezetője. Fontos szerepe volt a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum és a sárospataki Vármúzeum létrehozásában. https://hu.wikipedia.org/wiki/Bényi_László (2018. szeptember 20.) 58 Dercsényi Dezső (1910-1987) Kossuth- és Herder-díjas művészettörténész, egyetemi tanár. A háború utáni magyar műemlékvédelem meghatározó alakja. 1936-1949 között előadó a Műemlékek Országos Bizottságánál, 1953-ig a MúMOK osztályvezetője, https://hu.wikipedia.org/ wiki/Dercsényi_Dezső (2018. szeptember 20.) 59 Gerő László (1909-1995) építész, a magyar műemlékvédelem kiemelkedő alakja. Tervezte és irányította többek között a budai vár helyreállítását, dolgozott a szigligeti vár, a nagyvázsonyi vár, a sárospataki Vörös-torony helyreállításán. Művei között említhető a Dercsényi Dezsővel közösen írt, 1953-ban megjelent A sárospataki Rákóczi-vár című kötet, https:// hu.wikipedia.org/wiki/Gerő_László_(építész) (2018. szeptember 20.) 60 Sárospatak és vidéke. Szerk.: Gulyás József - Kántor Mihály (Magyar városok monográfiája) Bp„ 1933. 31. 137
