Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Sóti Lajos: „...a kapcsolat Olaszország és Magyarország között nem merülhet feledésbe." A Korvin Mátyás Egyesület működésének első évei és a Magyar Nemzeti Múzeum Dante-kiállítása
A kiállításról nem készült katalógus, a Magyar Hírlap tudósítója három gépelt oldalból álló „szükségkatalógusról" írt a lap november 8-i számában. A katalógus elkészítése és kinyomtatása szerinte közel 100.000 koronába, más vélemények szerint 80.000 koronába került volna. 4 A kiállítás neves vendégei közül kiemelkedett Csernoch János bíboros, hercegprímás, aki Nemes Antallal és Drahos Jánossal tekintette meg a tárlatot november 19-én. A magyarországi egyházfőt Fejérpataky László, a Magyar Nemzed Múzeum főigazgatója fogadta és kalauzolta a tárlatban. A hercegprímás látogatása után megelégedéssel nyilatkozott az ízlésesen elrendezett gazdag anyagról. Természetesen a női előkelőségek sem maradtak ki a sorból, Auguszta főhercegnő mellett Klebersberg Kunó gróf felesége, Botka Sarolta is ellátogatott a Nemzeti Múzeumba, de rajtuk kívül még számos más társadalmi előkelőség is hasonlóan tett.46 A kiállítás lezárultával azonban a Korvin Mátyás Egyesület munkája nem fejeződött be. Aki a kiállításra bármilyen tárgyat beküldött, köszönőlevelet kapott, melyben megköszönték a tárlat megrendezését segítő adományokat. A levél érdekessége, hogy az Egyesület itt nem a sajtóban közölt december 24-ét jelölte meg utolsó látogatási napként, hanem december 18-át, és kiemelték, hogy nem a látogatók számának csökkenése miatt kellett bezárniuk a kiállítást, hanem a rossz időjárási körülmények, főleg a hideg miatt. A levélben továbbá megemlítik, hogy mintegy a kiállítás folytatásaként az egyesület szeretne egy állandó kiállító teret a nagy olasz költő számára, mely a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában, a mai Egyetemi Könyvtár épületében foglalt volna helyet, ahol létrehoztak volna egy Dante-szobát és egy Dante-archívumot.6 A terv azonban nem valósult meg. Összegzés A Korvin Mátyás Egyesület megalakulásával a diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális szinten is megerősödött a magyar-olasz viszony. Nyilvánvaló, hogy a társaság létrejöttével és a Dante-emlékévvel és kiállítással a szélesebb hazai közvélemény körében az olaszok iránti szimpátiát próbálták visszaállítani, melyet Itália az antant oldalán, tehát a Monarchia ellenségeként történő világháborús szerepvállalásával veszített el. Erre lehet következtetni abból, hogy Vittorio Cerruti kereste fel a magyar tudományos élet egyik meghatározó személyét, Berzeviczy Albertet. Szervezőmunkájuknak köszönhetően alakult meg a Korvin Mátyás Egyesület, mely már 1921-ben meghatározó szerepet vállalt a két nemzet kulturális kapcsolatában. A társaság Dante-megemlékezése egyértelműen sikeresnek mondható, különösképpen a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás, melynek fő célja nem az esztétikai élmény átélése volt - annak ellenére, hogy kiváló képzőművészeti és irodalmi alkotásokat mu- 84 85 86 87 84 (-Óth—h Magyar szemmel. (Gondolatok egy kiállításon). Magyar Hírlap 31. (1921) november 8. 5. 85 A hercegprímás a Dante-kiállitáson. Nemzeti Újság 3. (1921) 262. sz. november 22. 6. 86 A Dante-kiállitás karácsonyig marad nyitva. Szózat 3. (1921) 276. sz. december 7. 8. 87 Köszönőlevél a Dante-kiállitás kapcsán. Petőfi Irodalmi Múzeum Kisnyomtatványtár 5914 104
