Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében
jelenik meg a térkép külön kis részletében. A képen a két alak fején babérkoszorúval, kezében pedig csákánnyal fogja közre a magyar címert. ~ A karikatúra minden bizonynyal arra utal, hogy az ásatásokkal Pulszky és Römer vitte előre a régész szakmát, és sokat tett Magyarország történetének jobb megismeréséért. (6. kép) Az 1880 októberében kezdődött óbudai ásatással kapcsolatban Pulszkyt is emlegették az élclapok. Az ásatásra 1200 forintot kapott a Nemzeti Múzeum, a munkálatok vezetésével pedig Torma Károly régészt bízták meg/ A lelőhelyen talált ókori amfiteátrum és az ásatás vonzotta a szakma iránt érdeklődőket, a Borsszem Jankó pedig szokásához híven humorosan tálalta a történetet. Egy több felvonásos komédiát írt Aquincailleria címmel, amelyet D. Cariolani Tormentii-nek, azaz Torma Károlynak tulajdonított. A darabban a korabeli neves történészek és régészek szerepelnek, így például Hampel József, Henszlmann Imre, Rómer Flóris és Pulszky Ferenc, aki latinosán a Francisculus Pulscipulus Naso nevet kapta. Pulszky a darab elején segítséget nyújt Tormának, aki antik tárgyakat keres: „Tormentius. Orrom ha volna, orrontonék antiquitást. Orrot, orrot, egy királyságot egy orrért! Pulscipulus. (átdugja orrát a Dunán) Fogd az enyémet, jól szimatol; memorrjaim Bizonyítják. Nincs ennél jobb kotró gép." ' A rövid párbeszédben is igen sok minden szól Pulszky kigúnyolásáról. Egyrészt a szerzők kritizálják többször karikírozott orrát, másrészt az „átdugja orrát a Dunán" jelentheti azt is, hogy amikor csak teheti, beleszól minden régészeti kutatásba, nem akar kimaradni semmilyen tudományos eredményből. Megemlítik memoárjait is, amelyekből kiderülhet, hogy nincs nála jobb kotró gép - ez érthető úgy is, hogy sikerült élete során kikaparnia magának az előrejutást és a boldogulást. Pulszky a tudományos társaságokban Pulszky Ferenc számos társaság tagja volt hosszú élete során. A Magyar Tudományos Akadémia, a Történelmi Társulat, a Képzőművészeti Társulat és több más kulturális, tudományos társaság köreiben is megjelent. Ezekről a fórumokról az élclapok sem hagyhatták ki alakját; hol központi szerepet játszik a fiktív eseményekben, hol mellék- szereplőként színesíti a történetet. Pulszky legelső, témába illő említése a Borsszem Jankóban történt 1871 júniusában. A történet, amely A titkos Írás. Philologikus blamage az akadémiából címet kapta, a Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának egyik hétköznapját mutatja be. Éppen osztályértekezletet tartanak, a gyűlésterem falain pedig négy új tájképet fedeznek fel, amelyek fölött kék színű emléktáblák helyezkednek el, és nagy csodál- 32 33 34 32 Borsszem Jankó 13. (1880) 650. (25.) sz. június 20. 7. 33 Mi újság? Az ó-budai ásatások... Vasárnapi Újság 27. (1880) 40. sz. október 3. 666. 34 Borsszem Jankó 13. (1880) 670. (46.) sz. november 14. 8. 83
