Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében
ORSSZEM JANKÓ Pulszky Ferenc és a múmiaként ábrázolt Kubinyi Ágoston karikatúrája később még visszatért a Borsszem Jankó 1872. szeptember 15-i számában, ahol a címlapon szerepeltek. A képhez csatolt cikk Kubinyival foglalkozott, így témánk szempontjából kevésbé lényeges.^ (2. kép) Az 1869-ben megkezdett, múmiákkal való ábrázolásmódra érdemes lesz a későbbiekben is figyelni, mivel a tudománnyal kapcsolatos megjelenéseiben Pulszky többször is látható múmiák társaságában. Mondhatni, ez az egyik olyan attribútum, amellyel érzékeltetik múzeumi és tudományos tevékenységét. Mindkét élclap hasonlóan ábrázolja a múmiákat: szarkofágban jelennek meg és egy közéleti szereplő arcát viselik. Múmiák a főszereplők a Borsszem Jankó 1873. szeptember 28-i számában, amelyben a két népszerű élclapbeli figura, Estan és Sanyi' történetében jelenik meg Pulszky alakja. A történet szerint Estan és Sanyi a bécsi világkiállításon vesz részt, ahova a zanzibári szultán vitette őket, miután szökés miatt „kitöméssel combinált petro-mumificatio halálra" ítélte őket. A múmiák arra vágynak, hogy hazatérhessenek Magyarországra, és ott múmiaként szolgálhassák a nemzetet.' A kívánság elhangzásával egy időben megjelenik a szultán 15 16 17 18 2. kép Pulszky Ferenc és Kubinyi Ágoston (Borsszem Jankó, 1872. szeptember 15.) 15 Kubinyi a magyar orvosok és természetvizsgálók szeptemberi, mehádiai nagygyűlése kapcsán került az élclapba, mely szerint elnökként Kubinyinak minden témát végig kell majd hallgatnia, amelytől csak azért nem változik majd múmiává, mert már amúgy is az. Pulszky úgy kerül a képbe, mint Kubinyi „irigység nélkül való utódja", aki a múmia ódon és új melldíszeit (azaz Kubinyi kitüntetéseit) magyarázza. (B. ].: Kubinyi Ágonton. Borsszem Jankó 5. (1872) 246. sz. szeptember 15.2.) 16 Estan és Sanyi a Borsszem Jankó két népszerű figurája volt, akik kisnemesi típusokat jelenítettek meg a lapban. A figurák mintájául két 48-as képviselő, Csiky Sándor (Sanyi) és Patay István (Están) szolgált, de a kezdeti személyi karikatúrák hamar típussá formálódtak át. (Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Bp., 1983. 37.) 17 Están és Sanyi a bécsi közkiállitáson. Borsszem Jankó 6. (1873) 300. sz. szeptember 28.4-5. 4. 18 Ebben a vágyban megnyilvánul az a társadalomkrifika, amely szerint sok az idős államférfi a politikában. A kutatás során több ilyen karikatúrával is találkoztam, amelyben múmiákként jelenítették meg a korosnak ítélt politikusokat. 78
