Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Szabó Dóra Andrea: Pulszky Ferenc alakja a Nemzeti Múzeumban és tudományos, kulturális berkekben - az élclapok tükrében

élclapanyagának feldolgozása meghaladná e dolgozat kereteit. így az 1880-as év szükségképpen önkényesen megállapított határ, viszont a vizsgált 13 évfolyam anyaga mindenképpen sokszínű, sok esetben szórakoztató kortárs képet nyújt Pulszky Ferencről.

Az élclapokban Pulszky gyakran jelenik meg a tudományos társaságok ülésein szakemberként vagy múzeumigazgatóként. A legtöbb szöveges és vizuális említés számos fikciós elemet tartalmaz, néhány történet nem is feltétlenül valós eseményeken alapul. A szövegek és a karikatúrák az elismert tudományos szakembereket humoros helyzetekben elevenítik meg, ezekből nemcsak Pulszky szerepére vonatkozóan lehet következtetéseket levonni, hanem a többi szakemberről is kiderülnek érdekességek.

Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeumban

A gyűjteményei és politikai jelenléte miatt hamar ismertté vált Pulszky Ferenc számára az 1869-es év hozott olyan áttörést, amelynek következtében élete további részében számos karikatúra és éle szereplőjévé avanzsált. Pulszky kinevezése a Nemzeti Múzeum élére már 1848 utáni száműzetése alatt is lehetőségként merült fel, mivel Kubinyi Ágoston nyugdíjazása egy ideje esedékes volt. Barátai és akadémikus társai kérvényt szándékoztak benyújtani a kormányhoz, hogy Pulszky igazgató lehessen, és így amnesztia kérése nélkül hazatérhessen Magyarországra. Ez a terv azonban nem valósult meg, mert az igazgatói posztot egy „félig-meddig tönkre menő" bürokratának szánták, aki végül nem élt a lehetőséggel, mert kevesellte a fizetést. Pulszky 1866-os hazatérése után ismét felmerült az igazgatói kinevezés, Eötvös József kultuszminiszter többször is említette neki, hogy tanulmányai és „ízlése iránya" a Nemzeti Múzeum élére predesztinálják.5 6 7 8 9

Végül Eötvös 1869 márciusában nevezte ki Pulszkyt a Nemzeti Múzeum igazgatójává. A kinevezésről szóló irat 1869. március 4-én kelt, rögzítette Pulszky tiszti illetményeit, amelyek magukban foglalták a természetbeni szállást is a múzeum épületében.

1869-ben az új múzeumigazgatói kinevezésről nem sok hír született a sajtóban. A Jókai által szerkesztett Üstökösben nem jelent meg semmiféle utalás az eseményre, viszont politikai lapjában, A Honban egy egészen rövid bejegyzéssel, mindenféle kommentár nélkül megemlékeztek róla: „A magyar nemzeti muzeum igazgatójává Pulszky Ferencz neveztetett ki."“

1869 márciusában a Borsszem Jankó megjelentetett egy rövid élcet Borsszemek című rovatában, amely Kubinyi Ágostonról szólt. Ebben azt figurázták ki, hogy a múzeum „nemtője" örömében sír, amiért Kubinyi elhagyja a múzeumot.

5 Kubinyi Ágoston (1799-1873) természettudós, régész, 1843 és 1869 között a Nemzeti Múzeum igazgatója. Közreműködésével alakult 1851-ben a Magyarhoni Földtani Társulat, amelynek első elnöke volt. (Magyar Életrajzi Lexikon. I. A-K. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Bp., 1967.1023-1024.)

6 Pulszky Ferenc: Visszaemlékezések: második és utolsó közlemény. Budapesti Szemle 11. (1883) 76. sz. 70-78. 70.

7 Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár - Pulszky-hagyaték, fond VIII/2022.

8 Hivatalos. A Hon 7. (1869) 52. sz. március 5. Esti kiadás [4.]

9 „A muzeum nemtője Kubinyihoz. Sírtam jöttödkor, sírok mentedben utánad; Akkor fájdalmam könnyeze, most-örömem." (Spinoza.: Borsszemek. Borsszem Jankó 2. (1869) 63. sz. március 14.105.)

76