Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

Az emlékműre való gyűjtés javában folyt, amikor Toldy Ferenc értesítette az olvasókat, hogy Kisfaludy összes munkája kiadásra kerül 1832 augusztusában. Ezeket sikerült az előfizetésekből megjelentetni, azaz nem terhelték az emlékmű alapját, sőt valamelyest gyarapították, hiszen a kötetekből fennmaradó hasznot is erre a célra kívánták fordítani." A második tudósítás a gyűjtésről 1833. december 22-én kelt és 3571 Ft 19 3/20 kr-t rögzített, úgy hogy abból a tiszta gyűjtött pénzösszeg 1175 Ft 19 3/20 kr-t tett ki, és hozzászámolták a könyvárusoknál a Kisfaludy kötetekért járó 306 Ft-ot és még 2000 Ft-ot ezek eladásából bevételként prognosztizáltak. Az első szerződés napján kiadott számadásból tehát jól kitűnt, hogy a minimálisan szükséges összeg (4000 Ft) még erősen hiányos, hiszen a biztosan meglévő összeg nem érte el az 1500 Ft-ot. A Társaság e második tudósításban tehát egy újabb gyűjtést hirdetett 1834. július végéig szólóan és egy oldalban, megyékre lebontva felsorolták, hogy a következő év február közepéig kinek küldenek gyűjtőívet e célból.1 Ki is küldték őket 1834 februárjában, amely a gyűjtés fent ismertetett eredményeinek közlése után így szólt: „Azonban ama' summa még harmadát sem tevén a megkivántató egésznek; a' könyveladásból reménylhető jövedelem pedig felette bizonytalan lévén és igen sokára haladhatván: újra bátorkodtunk hazánkfiait felkérni, méltóztatnának most, midőn némi alapja már le van téve az állítandó emléknek, sőt a' művész hozzá is fogott a' munkához: a' kezdetet szíves részvétellel pártfogolni, hogy annak semmiségbe vissza ne kelljen dőlnie. A Tekintetes Úr, kinek egyekezetek' előmozdításában való szíves részvétele ismeretes: meg fog bocsátani, hogy bátrak valánk, e' bizodalomtól ösztönöztetve tisztelt nevét azok' sorába iktatni, kiknél az érdekelt czélra pénzt letenni lehessen. E' végre küldtünk egyszersmind egy aláirási levelet, azon alázatos kéréssel, ne terheltessék azt tiszti társai' tisztelt körével közölni, példájával 's hathatós buzdításaival gyámolítani, a' befolyandó pénzt elfogadni, 's azt az aláirási levéllel együtt folyó év július' végén túl, biztos alkalom utján Pestre, a' magyar tudós társaság' pénztárnokához, Flelmeczy Mihályhoz beküldeni."99 100 101 A gyűjtés ezzel újabb lendületet vett és immár a legtöbb vármegyében, illetve megyeszékhelyen szervezetten folyt a felkért gyűjtőkön keresztül. Meg kell jegyeznünk, hogy példaszerű volt a szervező társaság hozzáállása, amely nem hagyta elhalni a kezdeményezést és tudott nagyobb fokozatra váltani, amikor kellett, amikor még lehetett. Főként Toldynak és Bajzának volt ebben döntő szerepe és végül sikerült valóban nemzeti üggyé tenniük a Kisfaludy-emlék felállítását. Igaz, hamarosan be kellett látniuk, hogy a július végéig

99 Uo. A Kisfaludy munkák kiadásának befejezéséről 1. Figyelmeztetés Kisfaludy Károly minden munkáira. Értesítő 1832.52. sz. augusztus 11.129.

100 Második tudósítás Kisfaludy Károlynak állítandó emlék' pénztára' mibenlétéről. Hazai 's Külföldi Tudósítások 1833. Második félév 52. sz. december 28. p. n. (L. még MTA KIK Kézirattár, Tört. 2-r. 13/b. 46. sz. Itt a tudósítás fogalmazványa.) Nagyon érdekes, hogy a megjelent számadásba viszonylag komoly összeadási hiba csúszott, hiszen, ha a megadott 1175, 306 és 2000 Ft-os tételeket összeadjuk, akkor 90 Ft-tal kevesebb, 3481 Ft jön ki.

101 MTA KIK Kézirattár, K 378/75 Gyűjtőív Dubraviczky Simon Pest vármegyei alispánnak, benne a szoborterv rajza (K 378/77), mely talán minden gyűjtőívhez kiküldésre került, bár annak szövege nem említi. Dubraviczky Simon nagy gyűjtést végzett: gyűjtőívén 110 adományozó szerepel, többek közt Klauzál Gábor, Kölcsey Ferenc, Guzmics Izidor, Teleki Sámuel gróf és Vukovics Sebő.

53