Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum
megkötötték, " és a szükséges előkészületek után 1841-ben megkezdődhetett a munka. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készült el a szoborral a mester, de ha hihetünk a Hírnök című lapnak, akkor 1844 nyarára tehetjük. 1 A szakirodalomban és a múzeumi leltárlapon ugyan 1846 szerepel, de erre az évre a szobor kapcsán csak a felállítás ténye ismeretes. ‘ A szobrot először a múzeum első, majd a második emeletén tekinthette meg a nagyközönség. 3 Majd száz évig díszíthette a múzeumpalotát, hiszen csak 1942-ben szállították át a Szépművészeti Múzeumba, ahonnan 1958-ban a Magyar Nemzeti Galéria került át.4 Ma is ott, a Galéria állandó kiállításán látható. (11. kép) A Kölcsey-szobrot 1846 júliusában szállíthatta át Ferenczy a Nemzeti Múzeumba. Ezzel együtt vihette a Kisfaludy-emlékmű elkészült részeit és a Mátyás-emlékmű két említett domborművét is. Szeretett volna még a múzeumban elhelyezni egy 10 öl hosz- szúságú gipsz dombormű vet, de mint öccsének írta: „...már az időből kikoptam, másrészről pedig nem tartottam tanácsosnak ily érteden nép közt csak mintát és nem kész munkát kezemből kiadni: azért elhatároztam magam ezeket megsemmisíteni!" Ezt aztán meg is tette, de még előtte Teleki Blanka kérésére lefényképeztette magát szobrai, illetve szobormintái társaságában. 5 Szobrainak beszállítása előtt még ajánlatot tett Ferenczy a nádornak nyolcvan darabból álló régi szoborgyűjteményének a Nemzeti Múzeum számára szóló megvásárlására (2000 ft-ért vagy életfogytiglani 300 Ft élelmezési díjért), de azt a múzeum akkori pénzügyi helyzetére hivatkozva a nádor elutasította. 6 A gyűjteményét ezek után Ferenczy Rimaszombatba szállíttatta, ahol évtizedekig elcsomagolva, ládákba pakolva állt. Ezek a ládák 1913 őszén tértek vissza a fővárosba, az örökösök azon céljával, hogy a gyűjteményt a magyar állam megvegye. Az ajánlatot a művész unokahúgának lányai, özv. Sándy Gyuláné és özv. Harmatzy Béláné tették és ezúttal pozitív válasz érkezett a döntéshozóktól. A Ferenczy-gyújteményt 1914. március 29-én szerezték meg a Szépművészeti Múzeum számára. (Később még a hiányzó négy darabból három a rimaszombati ház padlásán előkerült és 1915. november 20-án szintén megvásárlásra került.) 7 A múzeum 1917-ben kiállításon mutatta be a Ferenczy- féle, túlnyomóan 16-17. századi itáliai szobrászoktól származó szoborgyűjteményt. Ez a gyűjtemény tehát nem került a Nemzeti Múzeumba, de az eddig említett szobrokon kívül még kettő igen: Mátyás király mellszobra és Schuszter János (1777-1839) 70 71 72 73 74 75 76 77 70 Ferenczy István levelei i. m. 313-314. 314. Ferenczy István Ferenczy Józsefnek. Buda, 1839. december 27. 71 Hírnök 8. (1844) 55. sz. július 12. 320. 72 L. a 64. jegyzetet 73 L. a 13. jegyzetet 74 Leltári száma: 8209. Mérete: 153x75x138,5 cm. A leltárlap alapján a szobor a Nemzeti Múzeumból letétként került át a Szépművészeti Múzeumba. 75 Ferenczy István levelei i. m. 373-377. 375. Ferenczy István Ferenczy Józsefnek. Buda, 1846. december 24. 76 MNL OL N 24 AMN 1438/1846. Ferenczyt érthető módon elkeserítette a válasz (Ferenczy István levelei i. m. 373-377.374-375.). 77 Ferenczy István bronzgyűjteményének kiállítása. Bp., 1917. március hó. (Kiállítási katalógus) 9. 46
