Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

is. Ferenczy 1846. október 27-én arról írt egyik levelében, hogy ismét a Múzeumban dolgozik a Kisfaludy-, Kölcsey- és Mátyás-emlékek felállításával. 4 1846-tól tehát megtekinthetőek voltak a Mátyás-emlékmű dombormű vei is a Nemzeti Múzeum régiségtári kiállításában, az épület első emeletén, majd 1870-től, amikor áthelyezték ezeket is a múzeumi Képtár gyűjteményébe, a második emeleten. 1907. november 5-én kerültek át a Szépművészeti Múzeum új palotájába több (Engel-, Thorvaldsen-) gipszmintával együtt, ahol a modem plasztikák közé sorolták, majd 1958 után, a Szépművészeti Múzeum magyar vonatkozású gyűjteményeiből létrejött Magyar Nemzeti Galériában őrizték őket és ma annak állandó kiállításában láthatóak.

A Mátyás-emlékmű kezdeményezésével nagyjából egy időben indult meg a közadakozásra számító gyűjtés Kölcsey Ferenc márványszobrára. Ennek javaslata hivatalosan Kölcsey halála után három hónappal, a Kisfaludy Társaság 1838. november 25-i ülésén hangzott el.6 Ezt követően egy Kölcsey-emléktársaság alakult Fáy András elnökletével. A gyűjtést is meghirdették a szoborra a Vörösmarty által fogalmazott felhívással. Az alkotás elkészítésére Ferenczyt kérték fel, aki a Kölcsey-Társaság elnökének, Fáy Andrásnak 1839. december 16-án írt levelében a Kölcsey szoborral kapcsolatosan e sorokkal vázolta elképzelését: „Már régi tanakodásom lévén e tárgy felett, jóformán készen találám magam az idea-adással, más részről a legrégibb és újabb nemzetek példáiból úgy tanúltam, úgy találom, hogy a legnemesebb és legnagyszerűbb emlék volna az, ha ezen szerény, tiszta, csendes gondolkozású hazánkfia természeti nagyságba fejér márványból kifaragtatnék, mely egy hosszas, négyszegletű piedesztálon állana, sóskúti kőből, eggyik oldala mindenesetre a falhoz jővén, tehát a három oldalát stukkal márványozni, elől pedig egy fejér márvány-tábla volna béeresztve, ahova az inskripcio jönne; és mint a Virágé, Kisfaludyé, a Múzeumnak eggyik termébe állhatna: jól értvén, hogy mozdúlatnak, arckifejezésnek felette jelentőnek kellene lenni".6 Ferenczy e levelében közölte, hogy a szobor elkészítését 2500 Ft-ért vállalja. A megállapodást hamarosan 64 65 66 67 68 69

64 Ferenczy István levelei i. m. 372-373. Ferenczy István levele Jánosdeák Andrásnak. Buda, 1846. október 27.

65 L. a 13. jegyzetet

66 Szépművészeti Múzeum Irattár, 1975/1907. Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumból 1907: X. 29-től 1907: XI. 6-áig szállított és átvett plasztikai művekről.

67 Leltári számuk: 3668 (Az Erő allegóriája), 3669 (A Tudomány allegóriája). A Szépművészeti Múzeumban az M. p. 490. és 491. leltári számon voltak nyilvántartva. Érdekes, hogy az MNG leltári számok megegyeznek az MNM-ben kapott eredeti leltári számokkal. Méretük: 155xl33«27 cm. A Galéria Adattárában megtalálható Ferenczy emlékműtervének díszalbuma. L. Ferenczy István: Album Pest megyének ajánlva a Mátyás-emlékmű tervével. 1847. 4 lap Leltári száma: 1953-4850, 79x53 cm.

68 Bártfay László naplói i. m. 111. A Kölcsey-szobor mellett egy Kazinczy-szobor felállítását is indítványozták ekkor.

69 Ferenczy István levelei i. m. 311-312. 311.; vö.: Meller S. i. m. 258. Kölcsey egykori joggyakornoka, Pap Endre 1839. június 3-án Szemere Pálhoz írt levelében is említést tett a tervezett Köl- csey-szoborról, és innen tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeumba gondolta ő is annak elhelyezését. L. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára B 14 Szemere Pál levéltára, Szemere-tár, 16. k. 84. sz. 410.

45