Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

budai, vízivárosi műtermébe, majd írt egy cikket róla a Tudományos Gyűjteménybe,31 32 33 34 35 (7. kép) Ebben bemutatta a (készülő) szobrot, mely leírásból és annak megvalósult két vál­tozatából jól látszik, hogy a mester elhagyta Pannonia jobb kezét és benne a lefelé fordí­tott kardot. így egy egyszerű mellszobor megformázása lett a cél. Végül ez sem sikerült, mert bár a szobrot két különféle kőből is elkezdte faragni, elkészülnie egyik esetében sem tudott. Meller Simon ezt a dognácskai kő túlzott keménységének tulajdonította/2 Ez a Pannonia-szobor aztán Ferenczy várbeli Országház utca 14. sz. alatti későbbi műte­remházának udvarán állt, a másik, később ruskicai márványból faragott példány 1902- ben a rimaszombati Gömörmegyei Múzeumba került. Az arc itt majdnem kész, de a többi részek csak nagyolva vannak. Ferenczy ezen elképzelése tehát nem valósult meg, egyrészt már a központi szobor sem készült el, másrészt a többire sem kapott meg­rendelést a nádortól vagy a Nemzeti Múzeum igazgatójától. Kérdés, hogy ezt a tervét Ferenczy megosztotta-e velük is. Nem valószínű. Erre utal Trattner Károly fent emlí­tett cikkében a következő mondat: „Elrendeltetése ennek még nincsen, a' művész csak ön akaratból készítette, hogy azt egykor a' haza' szent oltárára letehesse". Lehetséges, hogy ekkor már nem volt olyan biztos nagyívű elképzelésében? Az is lehet, hogy egy­szerűen nem látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság elé tárja. Talán ha elkészült volna Pannonia szobrával és felajánlja a Múzeum számára, akkor szóba hozta volna koncepcióját. Ferenczy Pantheon-elképzelése - melyet a Kazinczynak írt és fent idézett levélből ismerhetünk csak - így nem válhatott ismertté, nem csoda, ha végül kimaradt a Pantheon-kezdeményezések hosszú sorából, illetve a róluk szóló szakirodalomból. Egy Ferenczy által alkotott Pannonia azonban mégis bekerült a Nemzeti Múzeumba, igaz nem főalakként, hanem egy emlékmű részeként. Virág Benedek költő 1830 január­jában bekövetkezett halála után Döbrentei Gábor (1785-1851) gyűjtést kezdeményezett egy emlékmű felállításának céljából. Ferenczyt kérte fel a munkára, aki már 1830 nyarán elkészítette a Virág-emlék modelljét. Öccsének így írt szobortervéről: „...olyanforma lesz mint a Kulcsáré [1. Kulcsár István síremléke a pesti Belvárosi Plébániatemplom­ban], de mélyebb ideáju. [...] a középen álló hermes [herma], a Virág álló képe; az ülő figura, a haza, Pannonia, aki a Virág képével olyformán bánik, mint egy anya a harcról dicsőséggel hazatért fiával; édesgeti, öleli és a jobb kezével hátulról egy borostyánkoszo­rút fejére illesztget; hátulról azért, mert tudvalévén az ő visszavont élete módja és min­den pompát s dicsőséget megvető karaktere, még holta után is elvonhatná magát ezen megtiszteltetéstől. Lábánál vagyon egy kas a régiek módja szerint, melybe összetekert írások vágynak és külön-külön hisztórikusok nevei vágynak reá írva, mint Herodotus, Titus Livius stb. Az őmaga írása pedig, a Magyar Századok a lanttal együtt egy szögre van akasztva."" Az alkotással Ferenczy 1834 novemberére készült el. Ezt a Honművész 31 Petrózni Trattner Károly: Ferenczi magyar szobrász' (képfaragó) műterme. Tudományos Gyűjte­mény 12. (1828) 12. k. 127-139.131. 32 Meller S. i. m. 184. 33 Leltári száma: HU 1031 Talapzatát Seenger Béla készítette 1905-ben. 34 Petrózai Trattner K. i. m. 131. 35 Ferenczy István levelei i. m. 248-252. 250. Ferenczy István Ferenczy Józsefnek. Buda, 1830. ok­tóber 23. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom