Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Ferenczy István és a Magyar Nemzeti Múzeum

némi átdolgozásra az Építészeti Igazgatósághoz küldte. A talapzattal Prückner mester novemberre készült el (230 Ft-ba került).7 8 9 Az Építészeti Igazgatóság ezután átszállította Ferenczy szobrát és felállította az elkészített talapzaton.9 1823-tól tehát ott állt a szobor a régi múzeumpalotában; később Görög leány címmel szerepelt az állandó kiállításon.10 Az alkotás értékelése Ferenczy életében, majd halála után is egyöntetű volt: mindenki dicsérte. Még a legnagyobb bíráló, Pasteiner Gyula is elismerte, igaz ő a mű magas kvalitása miatt kétségbe vonta Ferenczy szerzőségét, és inkább Canova műhelyében dolgozó ismeretlen alkotónak tulajdonította.11 12 13 A Pásztorlányka szoborból aztán született egy másodpéldány is, amelyet Fáy István gróf (1812-1862) rendelt meg Ferenczytől 1837-ben. A mű két évvel később készült el és került az Abaúj vármegyei fáji kastélyba. u A szobrot aztán a Régiségtárban őrizték, mígnem 1870-ben 35 db más szobrászati munkával együtt átkerült a Képtár gyűjteményébe, az elsőről a második emeletre.1 A Nemzeti Múzeumban őrizték 1907. október 30-ig, amikor átadták a Szépművészeti Múzeumnak.14 15

A következő alkotás, amely kapcsolódást jelentett Ferenczy és „a nemzet múzeuma" között, 1823-ban készült. Nem szobor, hanem egy érem: VII. Piusz pápáé. Ferenczy öcs- cséhez 1823. június 14-én írt leveléből tudjuk, hogy ennek elképzelése 1822-ben született meg benne, amikor a fent említett két szobrot Magyarországra küldte.1 Az érem felirata

7 MNL OL N 24 AMN 689/1823. A nádorhoz írt levelében Miller igazgató hozzáállása a kérdéshez jól kiolvasható: „Magam azonban sem egyik, sem másik terv pártját nem fogom; nekem ugyanis egyre megy, melyik tervvel kell számolni. A szobrot sosem láttam és teljesen ismeretlen a számomra, s ennélfogva meggondolatlanság lenne saját álláspontot elfoglalnom, mint ahogy minap sem saját véleményemet jeleztem, hanem csupán mások kéréséről bátorkodtam beszámolni..."

8 MNL OL N 24 AMN 1077/1823. Miller igazgató jelentése József nádornak. Pest, 1823. november 19.

9 MNL OL N 24 AMN 1094/1823. Az Építészeti Igazgatóság jelentése József nádornak. 1823. november 29.

10 Pasteiner Gyula: A magyar szobrászat. Első közlemény. Budapesti Szemle 34. (1883) 77. sz. 180- 208.191.

11 Uo. Korábban is felmerült, hogy esetleg nem Ferenczy a szobor alkotója. L. Ferenczy István' szobrászművei. II. A' Pásztorlyány. Athenaeum 3. (1839) Második félév 24. sz. szeptember 22. 374-377.374.

12 Meller Simon-. Ferenczy István élete és művei. Bp., 1905. 232.; Ferenczy István' szobrászművei i.

m. 374. A szobor a fáji kastély társalkodási termébe került. Egyébként a szobormásolat ügyében már 1836 augusztusában megkereste Ferenczyt Fáy (MNG Adattár, Ferenczy István hagyatéka 616/1920.; vö. Ferenczy István levelei i. m. 288.). Ez a szobor megsemmisült, 4 db töredéket őriz belőle a Magyar Nemzeti Galéria (leltári száma: 56.24-N). A leltárlap szerint a boldogkőváraljai Fáy-kastélyból került be a múzeumi gyűjteménybe. A szobor 1823-ban múzeumba került példányát ma szintén a Nemzeti Galériában találhatjuk meg 3662-es leltári számon.

13 Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM) Irattár, Érem- és Régiségtár iratai 1870. ikt. sz.

n. : Jegyzéke azon szobroknak, mellszobroknak és domborműveknek, melyek 1870 évi augusztus 6-ig a m. nemz. muzeum régiségtárából, a képtárba átszállíttattak.

14 Szépművészeti Múzeum Irattár, 1975/1907. Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumból 1907: X. 29-től 1907: XI. 6-áig szállított és átvett plasztikai művekről.

15 Ferenczy István levelei i. m. 172.

34