Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gábor - Tóth Endre: Adatok Niklovits Károly gyűjtemény gyarapítási tevékenységéről
a múzeum csere útján szerezte meg Niklovits Károlytól - többek között egy »arany germán csatot« is adott értük, valószínűleg a régóta keresett bozsoki aranycsatról van itt szó/ " Hogy mi történt, azt a Savaria Múzeum régi leltárkönyvéből tudjuk meg. Az 1920-as évek közepén Niklovits Károly két alkalommal járt a szombathelyi múzeumban. Ottani tevékenysége a leltárkönyvekben adatolt. Először 1925-ben, amikor a Növedéki Naplóba július 2-án a 97. szám alatt a következő gyarapodást jegyezték be: „Batthyány Károly herceg tallérja, egy darab, Niklovits Károly ajándéka (Budapest Eötvös u.)". Niklovits augusztus második felében ismét megjelent a múzeumban. Ekkor egy mécsest és egy anyagedényt ajándékozott, és cserére is sor került. Niklovits a leltárkönyvi bejegyzés szerint a következő tételszámú tárgyakat adta cserébe a múzeumnak: 99. Arany idol 1 darab Körmend Csere 100. Vésett kövű nehéz aranygyűrű 1 darab Szombathely Csere 101. Fonott aranygyűrű 1 darab Kőszeg vidéke (Velem?) Csere 102. Csavart arany karperec 3 darab Hédervár (Győr) Csere 103. I. Apafi Mihály 1 darab Csere Helyettük kapta a három római tárgyat és a bozsoki lelőhelyű „germán" aranycsatot: „germán arany csatt, Mithras (Római br. lelt. 40. sz.), bika szobor (Római br. lelt. 31. sz.), Mercurius (Római br. lelt. 12. sz.". A tárgyakat a szombathelyi múzeum 1920-30-as években írt leltárkönyve tartalmazza, amelyben feljegyezték a cserét. A tárgyakat a régebbi adatokkal azonosítani lehetett. A „Mithras" régi, téves meghatározása az úgynevezett „Dunai lovas isten" ólomtáblájának, ami talliándörögdi lelet. A bika szobrocska Szombathelyen került elő, a Merkur szobor lelőhelye ismeretlen, valószínűleg Szombathelyen vagy a környéken találták. 2 A cserébe kapott, és a naplóban feltüntetett tárgyak minősége és a sorsuk is különleges, és nem bizonyítják Niklovits jóhiszeműségét. Az arany idol primitív hamisítvány. A súlyos aranygyűrű pedig csak a cserenapló szerint lett a múzeum tulajdona, erre ténylegesen soha nem került sor. Valamivel később törölték a leltárkönyvi bejegyzést. A bozsoki csat a cserénél alig két évvel később már az új tulajdonos birtokában, Amerikában volt. Nem kétséges, hogy a közreműködő - talán közvetítőn keresztül - Niklovits Károly volt. A csereügyletben Niklovits részéről jóhiszeműség aligha állhatott fenn. A római kisbronz szobrok mindig is keresett, jól eladható és cserélhető régiségek voltak. Az aranycsatot a műkereskedelemből és hamisítási ügyletekről ismert új gazdája, Niklovits külföldön értékesítette és az végül 1927-ben Amerikában, Baltimore-ben kötött ki. Sajnos a szombathelyi múzeum régiségtárának két világháború 51 Savaria Múzeum, Mozsolics Amalia leltárkönyve 84. No. 38/1941. 52 A leltárkönyv XI. fejezetének címe: Bronzok és ólomfigurák (dísz és használati tárgyak). Ebben olvashatók az elcserélt tárgyak adatai; a 120. oldalon: 12. tétel: 1926. nov. 8. „Mercurius, szobor 1 db. Szhely [Szombathely], Elcserélve"; utóbb át lett húzva, és helyette odaírva: „ibid. XVII/XVIII (1891) Kárpáti, Jupiter Imperator." 31. tétel: „Bika szobra. Lába-szarva törött. 1 db. Elcserélve" a 121. oldalon: „40. Mithras; ólomlemezen; dombormű 1 db. Talián-Dörögd. Lipp Vilmostól ajándék, római (9-7,7 cm)" (A megjegyzés rovatban:) „Említi Somogy m. régészeti társ. 1882. évkönyv 32.1. Közölve: Kuzsinszky: Balaton környék archaeologiája 160. 1. (de mérete tévesen!) és szakasztott mása: Arch. Ért. 1903.1. 343.1" 181
