Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben

3. kép A Vörös-torony és a Lorántffy-szárny 1950 körül. MNM Rákóczi Múzeuma (Fotó: Bakó Ferenc) korok építészeti stílusa tanulmányozható, önma­gában, tehát berendezés nélkül is vonzza magához a látogatókat." - írta Bakó Ferenc 1951-ben. (3-4. kép) A múzeum besorolása: Sárospatak állami mú­zeum.' Szervezetileg közvetlenül a budapesti központi intézményhez, a MúMOK-hoz tartozott, amely szakmai, személyzeti és gazdasági felügye­letet gyakorolt felette. Leltárkönyve, hivatalos bélyegzője, s 1951. január 1-jétől költségvetése volt, a munkaidőt 8.30-17 óra között állapították meg. Az intézmény profilja a 13/1949.tvr. hatá­rozata értelmében helyi múzeum. Gyűjtőköre a középkor és a Rákóczi-kor anyaga. Bodrogköz és a Hegyköz néprajza különös tekintettel a sző­lészetre. Gyűjtési területe a régészet tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a sárospata­ki, a sátoraljaújhelyi és a ricsei járások. A néprajz tekintetében az abaújszántói, a szerencsi, a tokaji, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és a ricsei járások. 1951. március 10-én a gyűjtőterület magyarázó tér­képét is megkapták/* 1951. április 2-án tájékoztatták arról a múzeum­vezetőt, hogy a vidéki múzeumok új elnevezését 27 28 4. kép A romos Veres-bástya 1950 körül. MNM Rákóczi Múzeuma (Fotó: Bakó Ferenc) 27 Hasonlóan a Keszthelyi Állami Balatoni Darnay Múzeumhoz, a Sümegi Kisfaludy Múzeum­hoz, a Monoki Kossuth Múzeumhoz, a Mohácsi Állami Múzeumhoz. 28 SRMA.Mtd. 76-1951. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom