Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
is szolgált. A múzeum iroda-helyiségéül a földszinti „Natália-szobát" nevezték meg. A Rácz-lakás kiürülése esetén nem engedélyezték annak használatba vételét a múzeumvezető számára. Oka: a kiállítóhelyiségek között van. Július közepén Bakó Sárospatak elöljáróságánál sürgette, hogy Rácz Istvánnak és Vrablovits Gézának utaljanak ki lakást, hiszen a várbéli lakhatásukat felmondta a MúMOK. Ugyanez időben dr. Fügedi Eriknek írta: „A vendégszobák ideiglenes berendezésére vonatkozóan jelentem, hogy három drb vaságy máris rendelkezésre áll, a még hiányzó 2 drb-ot minden valószínűség szerint a hétvégére be tudom szerezni. Jóval nehezebb dolog azonban az ágynemű kérdése. Jelen pillanatban a helyzet úgy áll, hogy három ágyhoz tudok 1-1 paplant és 1-1 párnát (a MAO-tól)22 23 adni, huzat azonban egyikhez sincs és lepedő sem. A fennmaradó két ágy felszerelése még inkább nehézségekbe ütközik." Augusztus elsején a tanítóképző igazgatója még azon kesergett, hogy nincs jogában az iskola berendezése felett diszponálni, azaz kölcsönadni ágyakat a múzeumnak. Bár remények szerint ez hamarosan megoldódik. „A szalmazsákok ügye még mindig nyitott kérdés. A tanítóképző ugyanis nem rendelkezik szalmazsákokkal, mert minden diák maga szokott vinni." Bakó Ferenc hozzátette: „Eddigi kísérleteim azt mutatják, hogy helyben csaknem lehetetlen kölcsönbe szalmazsákot szerezni."“ Weisz Ödönnel, a Művészotthon vezetőjével - hónapokig együtt étkezve - és a vendégekkel volt alkalma megismerkedni, összebarátkozni. Egri Viktor karikatúrát is rajzolt róla. A Református Kollégium nagy érdeklődéssel figyelte a vár eseményeit. Munkatársi együttműködésük (Újszászy Kálmán,24 25 26 Román János2 ) és erkölcsi támogatásuk megnyitotta Bakó Ferenc előtt sok ember szívét, számos intézmény kapuját. Rákóczi Múzeum „A Rákóczi Múzeum a sárospataki Rákóczi-kastély két szárnyában [keleti és északi] és az ezekhez csatlakozó középkori eredetű lakótoronyban [Vörös-torony] nyert elhelyezést. " Ebből adódik az a szerencsés körülmény, hogy maga az épület, amelyen különböző 22 Művészek Alkotó Otthona 23 SRM A.Mtd. 80-1950. 24 Újszászy Kálmán (1902-1994) 1931-től a teológia-filozófia professzora Sárospatakon. Faluszemináriumot, népfőiskolát szervezett, a magyar parasztság szellemi felemelkedéséért munkálkodott. Főkönyvtáros, majd a Tudományos Gyűjtemények igazgatója, egyházkerületi főgondnok. „Megtestesítette mindazt, amit sárospataki hagyománynak, magatartásnak és nyitott szellemnek nevezünk, és amelynek születési helye a református kollégium volt." https://mult- kor.hu/cikk.php?id=19177 (2018. szeptember 20.) 25 Román János (1921-1986) a Sárospataki Református Teológiai Akadémián végzett. Előbb a Kollégium Adattárában, majd a 1950-től a Levéltárában dolgozott. 1965-től a miskolci Állami Levéltár a munkahelye, melyet 1967-től igazgatott. Borsod és Zemplén megye 16-17. századi történetével foglalkozott. Történészként, levéltárosként írott művei sora foglalkozott Sárospatakkal, a Hegyaljával. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar- eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/roman-janos-7780A/ (2018. szeptember 20.) 26 A nyugati és a déli szárnyban rendezték be a művészek Alkotó Otthonát. 126
