Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Khuen-Héderváry Sándor - Egy diplomata életútja

fisággal is, sok fáradságos munka árán teremtették meg a magyar külügyi szolgálatot és annak magas erkölcsi tekintélyt tudtak adni és szerezni.''1"

A hazatérő Khuen-Héderváry Sándor szinte azonnal, 1920 közepén került a külügyminisztérium politikai osztályának élére. Ekkor kezdte el a nála 12 évvel idősebb külügyminiszter-helyettes Kánya Kálmánnal együtt kiépíteni az új magyar külügyet.1

A kortársak szerint kiállhatatlan természetű és önfejű Kánya már 1920-ban is mindenekelőtt rá támaszkodott, és teljes bizalmába avatva szinte minden ügybe bevonta fiatal (ekkor 37 éves) kollégáját, ° akinek tanácsaira is hallgatott. Kánya és Khuen-Héderváry együttműködése nem volt véletlen, hiszen a monarchia külügyében szocializálódott diplomataként mindketten az ott tanultakat szerették volna az új magyar külügyben is kamatoztatni. „Mindketten a Ballplatzról kerültek a magyar szolgálatba, s a volt k. u. k. külügyminisztérium kitűnő szervezetének, bevált rendszerének úri fegyelmét és kipróbált beosztását valósították meg, amennyire lehetett, a Dísz téri magyar minisztériumban is. Az új magyar külügyi szolgálat magvát a régi cs. és kir. diplomaták, konzulok, és külügyi tisztviselők alkották. [...] A miniszter és helyettese után következtek az egyes osztályok vezetői, ezek között a legfontosabb természetesen a politikai osztály volt, melynek élén a directeur politique állott... 1924 őszén azután Kánya Berlinbe ment követnek, Khuen Sándor lett a miniszter helyettese, én pedig a politikai osztály vezetője." -írja Barcza. “

Khuen-Héderváry Bethlen István bizalmasa volt, akit legfontosabb külföldi útjaira 1920-tól kezdve rendszeresen elkísért, és aktívan befolyásolta döntéseit.-0 Az új, trianoni Magyarország határain igazítani óhajtó tárgyalásokban is végig vezető szerepet vállalt - éppúgy részt vett 1921. augusztus 21-én Bethlen Istvánnak a jugoszláv-magyar és a román-magyar határkiigazító bizottságok tagjai számára rendezett vacsoráján,24 * * mint néhány hónappal később, az 1921. október 11-13. között megtartott, Burgenland kérdését rendezni próbáló velencei konferencián, aminek végig rendkívül fontos háttérszereplője volt.5 Nem sokkal később, Károly király visszatérési kísérletekor is hasonló szerepet töltött be.-6

18 Bnrcza Gy. i. m. 1.179. Vö. Hon/ András: Bukaresttől Varsóig. Bp., 1987.162.

19 Pritz Pál: Arisztokraták a magyar külügyi szolgálatban (1918-1944). In: Uő: Magyar diplomácia a két világháború között. Tanulmányok. Bp., 1995. 22.

20 Lőrincz Zsuzsa: Az önálló magyar külügyi szervezet újjáalakításának kezdetei (1919-1921). Levéltári Szemle 44. (1994) 1. sz. 17-27.

21 Tóth Imre: A polgári arisztokrata. Kánya Kálmán jellemrajza a kezdetektől a miniszteri posztig. Aetas 24. (2009) 2. sz. 23-44.

22 Barcza Gy. i. m. 1.175-177.

23 Pritz Pál: Hory András (Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezéseinek tükrében). In: Uő Magyar diplomácia i. m. 153.

24 Az MTI jelentése. Budapest, 1921. augusztus 22.

25 GrófBánffy Mikós: Huszonöt év. In: Uő: Egy erdélyi gróf emlékiratai. Budapest, 1993. 266-267.

26 Uo. 287.

110