Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Khuen-Héderváry Sándor - Egy diplomata életútja
A pályakezdet Az ifjú Khuen-Héderváry Sándor a korszak arisztokratáihoz hasonlóan először magánúton végezte tanulmányait, majd a pécsi katolikus főgimnáziumba járt. Nem sokkal később Fejér vármegye tiszteletbeli szolgabírája lett. 1904. április 19-én avatták jogász doktorrá „Ő Felsége kegyessége folytán", így királyi gyűrűt is nyert. " Ugyanebben az évben lépett a monarchia közös külügyminisztériumának szolgálatába is. 1905-ben letette a diplomáciai vizsgát, majd 1905 és 1907 között a bukaresti követségen volt attasé, 1907 és 1908 között pedig Bécsben, a Külügyminisztériumban teljesített szolgálatot.* 11 12 13 Emellett 1906-ban a császári és királyi kamarás tisztséget is betöltötte,1“ 1908-ban pedig - immár I. osztályú követi titkárként - Ferenc József rendet kapott. 1908-ban a madridi követségre került, ahol 1910-ig teljesített szolgálatot, majd 1910 és 1912 között a londoni követség titkára lett. 1912-től 1918-ig a berlini nagykövetség titkára, majd 1918-tól kö- vetségi tanácsosa.14 15 16 17 Császári és királyi követségi alkalmazottként a monarchia Német Birodalomba delegált I. osztályú követi titkáraként működött. Ekkor már birtokosa volt a polgári spanyol III. Károly rendnek, a pápai Piusz rendnek, és a romániai Csillag rendnek is.' 1918-ban Berlinből II. osztályú követségi tanácsosként hazakerült a külügyminisztérium sajtóosztályára,' a következő évtől kezdve pedig már az akkor felálló önálló magyar külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, és I. osztályú követségi tanácsosa lett. Az önálló magyar külügy felállítása Az önálló magyar külügy felállítása az első világháború és az azt követő események utáni sokkból épp csak felocsúdó ország számára az egyik legfontosabb kérdés volt, a határok rendezéséhez, az európai ügyekbe való visszakapcsolódáshoz és az ország talpra állásához is alapvető szükség volt ugyanis a külügyi szolgálatra. Az ebben résztvevő diplomaták jórészt még a monarchia alatt kezdték meg külügyi szolgálatukat - az első világháború után, a dualista rendszer és az ország szétesésekor a monarchiabeli másod- és harmadvonal diplomaták léptek elő, rájuk támaszkodva kezdte meg működését az önálló magyar külügy. „Ez a munka Kánya Kálmán és Khuen Sándor soha el nem múló érdeme, kik kiváló szakértelemmel, eréllyel, európai tudással, de önzetlen hazait) —/i/.: „Sub auspiciis regis." Vasárnapi Újság 51. (1904) 17. sz. április 24.281-282.281. 11 Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Markó László. Bp., 2002. III. 913. 12 Magyarország tiszti cím- és névtára. Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. 34. (1915) 64. 13 Uo. 45. 14 Új Magyar Életrajzi Lexikon, i. m. III. 913. Vö. Szegcdy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz... Egy volt magyar diplomata emlékirataiból. Bp., 1996.1. 393. Vö. Bnrczn Gy. i. m. 1.118. 15 Uo. 630. 16 http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/kulpol/khuen.html (2015. szeptember 10.) 17 Új Magyar Életrajzi Lexikon, i. m. III. 913. 109
