Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből
Kollár Csilla IDEGENFORGALMI RÉGIÓK KÉPESLAPSOROZAT AZ 1930-AS ÉVEKBŐL A trianoni békeszerződés korábban elképzelhetetlen nyomot hagyott Közép-Európa térképén és a mai napig gyógyíthatatlanul fájó pont Magyarország történelmében. A gazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek nem volt olyan területe, melyet ne érintett volna a kényszerű változás. Korábban virágzó iparágak, gyárak, üzemek, nyersanyag- források szakadtak el az országtól. A kereskedelmi útvonalak elvágása miatt a megtermelt áruk szállítása is nehézkessé vált. Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia országai közötti áruáramlás, az ország szükségleteit így nagyrészt belső erőkből kellett megoldani. Magyarország vezető európai államból legyőzött, vesztes bűnbakká, a háború egyik kirobbantójává vált. A szigorú békefeltételek nem csak az ország gazdaságára voltak tragikus hatással, hanem az emberek életére is. Társadalmi osztálytól és vagyoni helyzettől függetlenül mindenki megérezte a következményeket, nem is beszélve arról a mély traumáról, mely azóta is kitörölhetetlenül él a nemzeti emlékezetben. A háború utáni újrakezdés nehéz évei után a 30-as évekre elérkezett az idő, hogy a gazdaság korábban kevesebb figyelmet kapott szegmense, az idegenforgalom is új szerephez jusson. Ahhoz, hogy Magyarország kapcsolatot találjon a vezető európai hatalmakkal, ezáltal újra bekapcsolódhasson a gazdasági és diplomáciai vérkeringésbe, ki kellett lépnie a vesztes bűnbak szerepéből. A kapcsolatok és szövetségesek keresése nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy az európai politikában Magyarországnak esélye legyen az érdekérvényesítésre és az oly áhított revízióra. Mindezen folyamatokban az idegenforgalomnak különösen fontos szerep jutott a két világháború közötti időszakban. Általánosan elfogadott nézet szerint Trianon azért következhetett be, mert a nagyhatalmak nem ismerték a magyarokat. A zsarnok módjára terjeszkedő, elavult Osztrák-Magyar Monarchia vazallusának szerepét osztották ránk. Csak felületes, sokszor téves ismereteik lehettek a magyarok szabadságszerető, szilaj természetéről, országunk egyedi, jellegzetes kultúrájáról, vad tájainak sokféle népeiről. Herczeg Ferenc 1926-ban a Magyar Kálvária megépítése kapcsán megfogalmazott gondolatai között olvashatjuk: „Szent István birodalmát a magyarellenes propaganda fektette sírba és a föltámadást a magyar propaganda fogja előkészíteni."1 1 Herczeg Ferenc: Magyar Kálvária. Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Kézirattár. Föl. Hung. 2734. Revíziós Liga iratai IV. köt. Vegyes iratok és levelek, 1918-1944.118-119. Közli: Zeidler Mikós: Nagy-Magyarország, Trianon, revízió. A revíziós gondolat hatása a magyarországi városképekre. Forrásközlés. Limes 17. (2005) 1. sz. 69-106. 76. 259
