Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
gazdagon díszített. (3-4. kép) Az ötvös nem csupán a szárak végére, hanem a kereszt szárainak találkozási pontjaihoz, haránt irányba is helyezett filigránvirágokat, melyek szirmai között kék színű, drágakövekre emlékeztető zománcok ragyognak, oldalanként hét. A kereszt formájú fémkeret elő- és hátlapját granulátumokkal gazdagított filigránok osztják levélmintákra, melyek közét kék zománccal töltötték ki. Az egyik oldalon - amelyen az Istenszülő alakja sejlik föl a csillámlap mögül - négy vörös követ is elhelyezett a mester. Az egyes elemek összeillesztésénél, a „zsanérokba" bújtatott ezüstdrótok végeit gyöngyökkel zárta le, amelyekből oldalanként eredetileg 10 darab lehetett, így a hosz- szabb szár aljára helyezett nagyobb gyönggyel együtt összesen 21 igazgyöngy díszíthette a keresztet, amelyekből a Jankovich-leltárkönyv készítése során még 15 megvolt, mára 11 maradt. Ez a kis kereszt nyüván nem származhat a 12. századból, talán a filigránok bősége téveszthette meg a 19. századi leltározót. Stílusa alapján inkább a 18. század első felében készülhetett valamelyik balkáni műhelyben. Hogy müyen úton-módon került a grábóci monostor birtokából Jankovich tulajdonába, egyelőre nem ismert. Úgy tűnik, hogy eredeti jelzete a múzeumi lét során feledésbe merült, így 1960-ban újraleltározták. A Jankóvich-gyűjtemény következő keresztjét (Om. Jank. 162.) is az újraleltározott darabok között találjuk meg. ' A leírás szerint az előzőhöz hasonló görög munka, de annál szélesebb, csillámlapja már hiányzik. Mindkét részén finoman vörös rubinokkal díszítve, ezüst filigránjai kiválóan aranyozva. Van benne egy durvább módon faragott görög puszpángkereszt, sarkain hét nagyobb gyönggyel díszítve. Ez a kereszt a ráckevei görög parókus temetésekor, körülbelül 30 évvel ezelőtt került elő - jegyzi meg a leíró. A leírás ráillik arra a kis kereszt alakú enkolpionra,J amelynek foglalatát finom művű aranyozott ezüst filigrán alkotja, három szárának külső oldalán foglalatba helyezett vörös kövekkel, a szárak találkozásánál pedig filigránból alkotott, harántirányba helyezett omamensekkel díszítve. (5-6. kép) Az egyes elemek rögzítésére szolgáló ezüstdrótokat a keresztszárak találkozásánál itt is gyöngyökkel zárta le az ötvös. A nyolc gyöngyből még mindig megvan hét, éppen úgy, mint a leltár készítésének idején. A faragványokat védő csillámlap elveszett, így jól látszik az egyik oldalon a keresztre feszített Krisztus, 18 19 20 18 A grábóci monostor számos 18. és 19. századi inventáriuma fennmaradt, amelyekben valóban szerepelnek ilyen típusú keresztek is, de a szűkszavú leírások nem teszik lehetővé az egyes darabok azonosítását. A leltárakat a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye szentendrei levéltárában őrzik, feldolgozásuk folyamatban van. Megköszönöm Golub Xéniának, hogy a forrásokat átnézte, és eredményeit megosztotta velem. A monostor történetéről 1. a korábbi irodalommal: Golub Xénia: A grábóci szerb ortodox monostortemplom művészeti értékei. Bp., 2015. Kézirat, megjelenés alatt. 19 „162.) Similis graeci operis crux altera, priore latior; vitro, quod habebat, moscovitico, spoliata; parte ab utraque eleganter rutilante rubino exornata, et ex argento labore filigrano egregie deaurato, confecta; inclusam habens rudiore labore graecanico exsculptam, e buxo crucem, in angulis septem maioribus unionibus ab inde prominentibus decoratam. - Crux haec occasione inhumationis parochi graeci ritus in Ráczkeve, ante 30 circiter annos eruta, et ab inde obtenta fuit. Ponderat unius semiunciae tredecim decimas sextas. (13/16)" Erre a tételre is hivatkozott már Nagy Emese: „Ráckeve: A görög lelkész eltemetésekor találták: ezüst foglalatban fa feszület. Om. Jank. 162." Nagy E. i. m. 149. 20 5x3 cm, ltsz.: 1960.527 76
