Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban

még egy kijevi eredetű, hasonló technikával készült talpas keresztet Szilárdfy Zoltán gyűjteményéből. A kiállítás kapcsán igyekeztem feldolgozni az Iparművészeti Múzeum „áthoszinak" nevezett tárgyait.9 10 11 Most a Nemzeti Múzeum darabjait kísérlem meg áttekinteni, rövid leírásuk után az eredettörténetüket tisztázni, stílusuk és ikonográfiájuk alapján készíté­sük helyét és idejét meghatározni. A Jankovich-gyűjtemény tárgyai A Nemzeti Múzeumba az első késő bizánci eredetű miniatűr fafaragványok Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményének megvásárlásával kerülhettek be 1836-ban." Az „Omatus pretiosi"-nak nevezett gyűjteményi egység leltárában a 161-től a 168-as tétellel bezárólag szereplő keresztek leírásaiban görög eredetüket hangsúlyozza Jankovich, aki személyesen készítette a tárgyak lajstromát. Ezen túl a leírásokban szereplő technikai részletek (filigrán, zománc, puszpángfaragvány) is sejtetik, hogy úgynevezett áthoszi 9 A kereszt már szerepelt a Nemzeti Múzeum „Krisztus arca megvilágít minket" A szakrális és pro­fán művészet tárgyai dr. Szilárdfy Zoltán jubiláns pap gyűjteményéből címmel, 2011-ben Ridovics Anna rendezésében megvalósult kiállításon. A kereszt első közlése: Szilárdfy Zoltán: Az élet­adó kereszt diadalmas Győztese. Művészeti tárgyak értelmezése. Bp., 2015. 18. A kereszt tal­pán szereplő felirat csak a kijevi barlangkolostor távolabbi részére, illetve Jonatán elöljáróra utal, készítési dátum, ötvösjegy nem szerepel rajta. Sajnos a szerzetes életére vonatkozó ada­tot eddig nem sikerült találni, ezért a tárgy datálása stíluskritikai alapon lehetséges. A kije­vi barlangkolostor múzeumában több, hasonló jellegű kézi- és talpas kereszt maradt fönn a 18. századból. A rendelkezésre álló gyenge minőségű reprodukciók alapján a faragványok és a fémkeret pontos stiláris összevetése a budapesti darabbal nem lehetséges, de a formai ha­sonlóságok szembeötlőek: a csavart szár, vagy nyél alkalmazása, és hasonló omamensek több példányon is előfordulnak, ami a kereszt esetében is a 18. századi datálást valószínűsíti. UfepőaKom, BaAenmuna-Aucmonad, roAuna: Bkaoaw i bkabahhkh YcneHbCKoro Coöopy Kiicbo- neuepcbKo'i /laBpn XVI-no'i. XX cioaiirra (Carpa/uaii iKamiuu i Biipoőii 3 MeTaay y 3Í6paHHÍ HauiouauLHoro KiicBO-nenepcbKoro icTopiiKO-Kym/Typnoio 3anoBÍ4HMKa). Karakor. Khíb, 2007. 67-74., kát. 18-54. Különösen kát. 40., 45., 52. Hasonló stílusú kereszt a kijevi Történeti Múzeum gyűjteményében is található, amelyen nem csupán a faragvány, hanem a fémkeret vésett díszítése és a nyél csavart kialakítása is rokonítható (My3en iciopmiHux KourroBHocTen Yiepamm, N4M-151.) Erről FIoawmko, rpiuopiü: Po3kbít yicpáÍHCBKoro 30A0TapcrBa b K03aubKy 4o6y. In: Yfcpama - Ko3am>Ka /i.ep»ana. PeA.: Boao4iiMnp Hevui k. Khïb, 2007. 886- 931. 888-889., 894. A 18. században elterjedt a fémkeretbe helyezett fakereszt műfaja az ukrán területeken is. Uő: HJe/ipi K03ani>Ki BKaa.i,» 40 xpaMÍB. In: Yicpáma - Ko;saui,Ka Aepacasa i. m. 856-885. 856-857., 859-861. 10 Terdik Sz. „Áthoszi" miniatűr i. m. 36-39.; Terdik Sz. "Athonite" Miniature i. m. 55-78. 11 A Jankovich-gyűjtemény történetéről korábbi irodalommal: Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2002. november 28 - 2003. feb­ruár 16. Szerk.: Mikó Árpád. Bp., 2002. A katalógus recenziója, amelyben az egyes tárgyak eredetére vonatkozó, a leltárból kiszűrhető adatokat táblázatokba rendezve közölték: Bubryák Orsolya: Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. Kiállítási Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2002. november 28 - 2003. február 16. Szerk. Mikó Árpád, MNG, Budapest, 2002. Ars Hungarica 32. (2004) 142-175. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom