Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
ország felvételi kérelme is.12 A csatlakozási kérelmet először szeptember 6-án tárgyalták a 6. számú bizottságban (politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság). Az ülés elnöke a holland Loudon, alelnöke a brazil di Gama volt. A kérdés megvizsgálására kiküldtek egy albizottságot, amelynek Olaszország (Imperiali), Csehország (Benes, illetve helyetteseként Osusky),"3 Anglia (Fisher), Franciaország (Hanotaux), Venezuela (Gil-Fortull) és Svájc (Motta) volt a tagja, és amelynek elnöke a bizottságban is elnöklő Loudon lett. Az albizottság feladata az volt, hogy megvizsgálja: Magyarország tényleg teljesíti-e az 1. cikkely által előírtakat, majd a vizsgálat befejeztével javaslatot kellett tennie a bizottságnak a felvételt illetően. Ezután a bizottság jelentést tett, amelyet a gyűlésnek kellett jóváhagynia - ez utóbbi lépés azonban már csak formális volt, az igazi döntést az albizottság és a bizottság hozta meg. Alapvető kérdés volt, hogy szabadon kormányozzák-e a Magyarországot és tudja-e bizonyítani az ország, hogy valóban eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeknek. Egészen pontosan öt pontnak kellett megfelelni: 1. Szabályos-e a felvételi kérvény? 2. A kormányt de jure vagy de facto elismerték-e, és mely államok ismerték el? 3. Van-e az országnak állandó kormánya, pontos határai, mekkora a területe és hányán lakják? 4. Szabadon kormányozzák-e? 5. Kormánya eddig milyen lépéseket tett a nemzetközi kötelezettségei, valamint a fegyverkezésre vonatkozó népszövetségi előírások betartásának tekintetében?"4 1922. szeptember elején felröppent a hír, miszerint magyar kormánykörök, köztük maga Horthy is, részt vettek egy merényletsorozat előkészítésében, amelynek célpontja lett volna a szerb és a román király, valamint Masaryk is. Habár a hír hamar bejárta a világsajtót és Magyarországon is nagy felbolydulást keltett, mindenki számára gyorsan egyértelművé vált, hogy a híresztelések csupán Magyarország népszövetségi csatlakozását akarják hátráltatni.1 ' Magyarországot a népszövetségi tárgyalásokon Apponyi Albert helyett ezúttal Bánffy Miklós képviselte, aki igencsak megnyerőén lépett fel, és aki 1922. szeptember 12- én a svájci sajtónak a következő nyilatkozatot tette a magyar csatlakozással kapcsolatban: „Magyarország avval a szándékkal lép be a népszövetségbe, hogy a többi nemzettel kezet fogva dolgozzon egy hatalmas épületnek, a béke épületének felállításán, amelynek építése napról napra tovább halad előre. Magyarország a népszövetség magas rendeltetésébe vetett bizalmában, noha még nem tagja a szövetségnek, súlyt helyezett arra, hogy minden kínálkozó alkalommal közreműködjön a népszövetség művében. Részt vett különböző külön értekezleteken, amelyeket a népszövetség rendezett, kivette állandóan részét különböző vizsgálatokból, amelyeket a népszövetség végzett és aláirt bizonyos egyezményeket, amelyeket a népszövetség dolgozott ki, így a rabszolgakereskedés leküzdésére irányuló 1921. egyezményt. Meglepett engem - folytatta Bánffy Miklós gróf - a barátságos együttmunkálkodás szelleme, az igazság és méltányosság keresése, amely a népszövetség valamennyi szervénél uralkodik. Nincs semmi a világon, ami a 112 113 114 115 112 Az MTI jelentése. Genf, 1922. szeptember 1. 113 Sixth Committee of the Third Assembly of the Leauge of Nations. Report of the First Sub- Committee. Leauge of Nations Archives R1453 (Admission of Hungary) 28/23483/12852 114 Az MTI jelentése. Genf, 1922. szeptember 7. 115 Az MTI jelentése. Párizs, 1922. szeptember 15. 62
