Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
III. MŰHELY - Radnóti Klára: A Kossuth-emigráció emlékházai - Sumen és Kütahya
8. kép Részlet az ún. dolgozószobából (A szerző felvétele) A dolgozószobában a 19. század közepét, az emigráns kormányzó tárgyi környezetét felidéző enteriőrt alakítottunk ki: felépítményes íróasztal székkel, az íróasztalon tintatartó, porzó, toll, gyertyatartó, koppantó, tárgyalóasztal székekkel, a sarokban utazóbőrönd, az ajtóval szemben nyitott vasláda, amelyben pecsétnyomókat, Kos- suth-bankókat mutatunk be, a falon óra, óntányér, Kossuth javakorabeli képe fogadja a látogatót. (8. kép) Az enteriőrt plexi kordonnal választottuk el a látogatók útvonalától, amit egy önhordó, 20 cm magas talapzat segítségével állítottunk a térbe, hogy a műemlék épületet minél jobban óvjuk. A bejárattal szemközti falon van az első érintőképernyő: ezen Kossuth fotóival ismerkedhet a látogató, meghallgathatja Kossuth hangját, s olvashatja az ehhez kapcsolódó tájékoztatást. A dolgozószobából nyílik a volt „gyerekszoba". Ennek funkcióját megváltoztattuk, az új kiállításban itt az emigrációra és a Kossuth-kultuszra fókuszálunk. Tablókkal és vitrinben elhelyezett tárgyakkal ismertetjük az emigráció állomásait (kissé bővebben a törökországi emigrációra koncentrálva) s a kultuszt. Aránylag sok információhoz érintőképernyős számítógép segítségével juthat az érdeklődő, így a Kossuth-relikviákról, az emlékhelyekről, a korszak zenei életéről. A látogató belehallgathat a kor muzsikájába, meghallgathat Kossuthtal kapcsolatos zeneműveket. A kultusz kapcsán a pozsonyi Palugyai vendéglő híres süteményének, a Kossuth-kiflinek a receptjét is közöljük, három verzióban is, külön kiemelve, hogy a hagyomány szerint Kossuth a mandulás változatot kedvelte leginkább. Vitrinben helyeztünk el egy török hangszert, annak a karkötőnek a másolatát, amit Kossuth itt kapott ajándékba, s ami I. Abdulmedzsid pénzeiből van összefűzve. Itt mutatjuk be kihúzható fiókban Kossuth török nyelvtanát, balkáni készítésű késeket, Kossuth 299
