Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből

megismerésére. A belső vándorforgalom föllendítése a cél, amelynek előnyeit elsősorban maga a közösség fogja élvezni, mert sűrű látogatásai mindenütt egyre tökéletesebb berendezések létesítését eredményezik majd. Az utazási kedvezményekről a hivatalos menetrendkönyvek és a menetjegyirodák nyújtanak részletes felvilágosítást. Az egyes vidékeket a »Magyar Útikalauzok« és a különböző fürdőhelyek, városok által kiadott illusztrált füzetek ismertetik." Tömören és lényegre törően értesülünk a képeslapsorozatot közreadó Magyar Királyi Államvasutak céljairól, melyek egybecsengenek a hazai idegenforgalmi propaganda elképzeléseivel is. A trianoni béke, mely „adott formájában nyers volt és megalázó, általános elveiben radikális, arányaiban túlzó, végrehajtásában érzéketlen, hatásaiban pedig végiggondolatlan és ezért sok tekintetben kimondottan kártékony",411 elszakította a legfejlettebb idegenforgalmi régiókat. Miközben a magyar vezetés igyekezett a revízió40 41 42 ügyét a lehető legteljesebb mértékben keresztülvinni, fontos volt az is, hogy az adott helyzetet az ország érdekeit szem előtt tartva kezelje, és felhívja a figyelmet megmaradt értékeinkre. Nem szabad hát keseregni az elvesztett üdülőhelyek felett, nem szabad vágyni utánuk, különösen káros felkeresni őket, hiszen az országhatárokon kívüli költés pénzt von el a gazdaságtól, negatív mérleget teremt. Az idegenforgalommal foglalkozó szakemberek fontos feladata volt, hogy az országhatáron belüli, eddig kevéssé ismert idegenforgalmi régiókat az érdeklődés kereszttüzébe helyezzék, segítsék azok felzárkózását, segítsék az esetleges hiányosságok pótlását. A patriotizmus érzésének erősítése is gyakran megjelenik az idegenforgalmi propagandában. Az utazónak szinte erkölcsi kötelessége volt, hogy megismerje országát, elköltött pénzével pedig saját honfitársait, sokszor elmaradott, a turizmuson kívül más jövedelemmel nem rendelkező térségeket segítsen. A visszatérő, hiányosságok felett szemet hunyó vendégek pedig türelmükért cserébe egyre jobb és jobb szolgáltatásokra számíthattak.

A Magyar Királyi Államvasutak saját érdekeit is szem előtt tartva kiemelten sokat tett a belföldi turizmus ügyéért a két háború közötti időszakban. Szép példa erre a fent leírt plakát és képeslapsorozat, de az „Utazgassunk hazánk földjén!" felszólítás egy a társaság által kiadott kis füzetnek4^ is a címe lett, melyben a már fent említettek mellett sok más célterületet is az érdeklődők figyelmébe ajánlanak. A jól szerkesztett, nagy gonddal összeállított kiadvány az utazási kedvezményekről, árakról is fontos tudnivalókat tartalmaz, de 29 különböző, fényképekkel is illusztrált útiterv és térkép is megtalálható benne. A legfeljebb két naposra tervezett kirándulások célpontjai a következők: Dobogókő Esztergom- Bánhida-Tatatóváros- Győr-Pannonhalma- Sopron-Nagycenk Kőszeg-Irottkő-Szombathely

40 Zeidler Miklós: Közvélemény és propaganda. Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között. Rubicon 12. (2001) 8-9. sz. 78-87. 78.

41 A témáról bővebben Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony, 2009.

42 Koller Ferenc-Vigyázó János: Utazgassunk hazánk földjén. Bp., 1931.

273