Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből
múzeumait és csillagvizsgálóját. Kiderül, hogy Dobó István híres vára még nem látogatható, mert a feltárást éppen most végzik. A város Budapestről három óra alatt elérhető és a leírás szerint nyolcórai ott tartózkodással kényelmesen megjárható. Ha valaki mégis a maradás mellett dönt, minden igényt kielégítő modem szállodák, vendéglők, természetes melegvíz-fürdők, uszodák és magyaros vendégszeretet várják a látogatókat. A város idegenforgalmi hivatala kérésre ismertető füzetet küld, és minden felvilágosítást megad. Magyarország turisztikai vonzerejének fontos része a fürdők nagy száma és elismert gyógyhatása. Az egri fürdő létezéséről az első adat 1448-ból származik.1' A gyógyhatással is rendelkező vízkészletek használata folyamatos, komoly fejlesztésekre azonban az első világháború végéig várni kellett, akkor modernizálták a gyógyfürdő épületét és berendezését. A nehéz anyagi viszonyok ellenére megépítették az országosan is ismert szabadtéri nagy fürdőmedencét. 1925-ben átadták a képen is látható nagy versenyuszodát. A korabeli fürdőfejlesztés nagyrészt Frank Tivadar városi tanácsnok érdeme, akinek feltett szándéka volt, hogy Egert híres fürdővárossá tegye. Ám a városban nem mindenki látta meg a fürdőfejlesztésben rejlő lehetőségeket, melyre jó példa Kriston Endre püspök kirohanása egy 1933-as képviselőtestületi ülésen: „...Eger elsősorban iskolaváros és sokkal nagyobb kárt jelent, ha a szülők, akik eddig a konzervatív erkölcsű városba hozták gyermekeiket, elmennek, mintha az összes szállodák tömve vannak [...] Ez az ügy a katolikus erkölcs ügye..."1 A kifogást emelő hangok ellenére a fejlődésnek nem lehetett gátat szabni. Bár a város már a 19. század második felében felkészült a vendégek fogadására, az igazi fejlődésre az első világháború után kerülhetett sor. A város távlati idegenforgalmi terve 1921-ben már készen állt, mely alapján megindult az idegenforgalmi propaganda és egymást követték a különböző rendezvények is. A tudatos munka eredményeként a város hamarosan bekerült az idegenforgalom országos sodrába.lh Heves megye más területein is nagy jelentőséget tulajdonítottak az idegenforgalomnak. A Mátra és környéke már a századfordulón kedvelt kirándulóhely volt, az utazók ekkor fedezték fel maguknak Mátrafüredet, Mátraházát. „Önálló üdülőrégióvá, a megye harmadik jelentős idegenforgalmi körzetévé ezekben az évtizedekben vált Párád. Ide a gyógyulni, pihenni és szórakozni vágyók jöttek."19 „Ismerjük meg hazánkat! Keressük fel a gyönyörű Mátrát!" felkiáltás olvasható a térséget bemutató képeslapon/ mely felépítésével és kialakításával a sorozat képileg legegységesebb csoportjának képviselője. (5. kép) Az eddig ismert hét képeslapon, a korábbi darabokon is látott képi ábrázolás és felhívó szöveg mellett egy a térséget ábrázoló kisebb térképrészlet is megjelenik, eltűnik viszont a vasúti kedvezményekre utaló szöveg, és csak a Magyar Királyi Államvasutak 16 Az egri fürdővel kapcsolatos adatok forrása: Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 31. (1964) 41-82. 17 Idézi Sugár I. i. m. 76. 18 Misóczki Lajos: Heves megye idegenforgalma 1901-1944 között. Studia Miskolcinensia 3. (1999) http://mek.niif.hu/02000/02097/html/misoczki.htm (2014. december 20.) 19 Uo. 20 MNM Kis- és aprónyomtatvány gyűjtemény, ltsz.: 1998.47. 265
