Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gál Vilmos: A lövészárkok művészete. Első világháborús frontemlékek a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteményében

A lövedéken lévő réz vezetőgyűrűket, mint alkatrészeket, nyersanyagot használták. A réz vörös színe mutatós, puha és könnyen megmunkálható. Vésővel, hidegvágóval és kalapáccsal a kilőtt gránátokról levésték. Az így kinyert anyag egy hosszú szalag, amin a kilövéskor kialakuló fegyvercső huzagolásnyom szabályos mintát hagy. Önma­gában karperecek, papírvágók, levélfelnyitók készítésére használták. Más anyagokkal (töltények, gyújtószerkezet-darabok stb.) kiegészítve a legszélesebb körben alkalmazták díszítésre, keretezésre. A felrobbant gránátok gyújtószerkezet-darabjait levélnehezékek, dísztárgyak készítésénél hasznosították. A gyalogsági töltényeket és kisebb tüzérségi lőszereket, gránátokat öngyújtóvá alakították át. A legegyszerűbb kézimunkával és ké­ziszerszámokkal kialakított tárgyaktól kezdve a sok gépi (esztergályos-marós) munkát igénylő mesterművekig mindenféle készült. A hozzáadott nyersanyag túlnyomórészt sárgaréz volt. A sárgaréz tüzérségi lőszerhüvelyekből hamutartókat is készítettek. Itt fűrészt és fúrógépet használtak az elkészítéshez. A különböző elemek összeillesztése gyakran lágyforrasztással történt. Másik emblematikus harctéri művészeti tárgy a tü­zérségi hüvelyekből készült díszített váza. Ezek készülhettek a fronton, de általában a nyugalmasabb területeken lévő „időmilliomos" katonák elfoglaltságát jelentette a készí­tésük. Kétféle technika, kétféle eszközparkkal volt általános: 1. Véséses motívumok. Vésők, hántolok, kalapács. 2. Domborítás. Ilyenkor a vázát valamilyen puha fémmel (ólom) vagy szurokkal, gyan­tával feltöltötték, majd domikkal és kalapáccsal formázták meg a motívumokat. Eszter­gagép vagy nyomópad (gép) esetén a vállas kialakítások szép formázására is lehetőség volt. A kész vázából a belső kitöltő anyagot kiolvasztották. 3. A két módszer kombinált alkalmazása. Jellemző a kulacsok, evőcsészék véséses díszítése, de csak akkor, ha alumíniumból volt. Füstölők, kelyhek készítése liturgikus célra is bevett szokás volt, főként sárgaréz­ből. Ilyenek: a gyújtószerkezetek védőkupakjai, a hüvelyek stb."39 Hogyan készülnek a lőszerhüvely vázák és a hasonló típusú frontemlékek? A különféle lőszerhüvelyekből, harctéri fémhulladékokból készített frontemlékek ko­moly szaktudást és megfelelő szerszámokat igényeltek. Minden bizonnyal az ilyen frontemlékek nagy részét a hadsereg kötelékében, ezredenként beosztott kovácsok, fegyvermesterek, lakatosok végezték. Rajtuk kívül a sorkatonaság soraiban lévő ötvö­sök, vésnökök, cizellőrök, kovácsok, lakatosok, bádogosok is készíthettek ilyen tárgya­kat, de valószínűleg ők is a front mögötti pihenők idején, az ezred műhelyeiben, annak szerszámait használva dolgozhattak. Az alábbiakban négy, (díszítési technikáira nézvést) különféle típusú frontemlék készítésének folyamatát, eszközeit próbáljuk bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösrestaurátor mestere40 segítségével: 39 Hatala Andrással készült beszélgetés. 40 Szőke Gábor ötvös-restaurátor művész 2016 elején elemezte számomra az általa kiválasztott négy műtárgy készítési technikáit. Sajnálatos módon kedves kollégánk az év nyarán, még a tanulmány elkészülte előtt elhunyt. 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom