Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői az első világháborúban
A Magyar Nemzeti Múzeum harmadik hősi halottja az intézmény segédszemélyzetéhez tartozó Biró Sámuel, akiről egyelőre szinte semmit nem tudunk, a későbbi jelentésekből is csak annyit, hogy 1915-ben halt hősi halált az orosz harctéren.43 Évekig nem érkezhetett erről biztos hír, mert az 1918. december végén tett összefoglaló osztályjelentésben még csak az szerepel a neve mellett, hogy „eltűnt". A Nemzeti Múzeum és az első világháború Eddig a Nagy Háború Nemzeti Múzeumra gyakorolt hatását személyzeti szempontból néztük meg. Ez volt a fő célunk, de a következőkben röviden néhány érdekes és fontos háborús intézkedésről is mindenképpen szólni szeretnénk. Elsőként a Múzeum első világháborús gyűjteményének létrehozását említenénk. Ez nem egy általános múzeumi tárgygyűjtemény lett, hanem egy, a háborús nyomtatványokat gyűjtő, könyvtári különgyűjtemény, melynek létrehozásáról már 1914 augusztusában megszülethetett a döntés, hiszen szeptember 2-án kelt az a levél, melyben az intézmény kéri a háborús anyagok megküldését például Budapest Polgármesteri Hivatalától, a Magyar Királyi Államnyomdától és a bécsi Hof- und Staatsdruckereitól. Ebben olvashatjuk a Nemzeti Múzeum ezzel kapcsolatos fő célkitűzését: „A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának egyik főtörekvése a jelenlegi háborús állapotra vonatkozó mindennemű nyomtatványt lehető teljes sorozatban összegyűjteni, és mint a mostani idők nagybecsű történelmi emlékeit a jövendő számára megőrizni."44 A kezdetben az Országos Széchényi Könyvtár Levéltári Osztályának kezelésében lévő gyűjtemény nagyon dinamikusan fejlődött köszönhetően annak is, hogy Fejérpataky László könyvtári osztályigazgatónak - később, mint a Múzeum főigazgatójának - szívügye volt ennek gyarapítása.45 Az évente több tízezer tétellel gyarapodó gyűjteményt aztán 1916-tól már külön osztályként kezelték. A gyűjtést a világháború befejeződése után sem hagyták abba, hanem 1919- ben kiterjesztették a proletárdiktatúra anyagaira is, majd a következő években is tovább nőhetett az állománya, de immár az újonnan felállított Nyomtatványi Osztály keretein belül.46 Sok mindent lehetne itt még részletezni ezzel kapcsolatosan, de ezt 43 Jelentés 1913-1923.19. Ebben Biró Sándor név szerepel Sámuel helyett. Az 1918. december 27- én kelt jelentésben szerepel egy Biró Sándor szolga, aki nem teljesített katonai szolgálatot és egy másik szolga, Biró Sámuel, aki igen (MNMI ÉRT 284/1918.). 44 OSZKI 566/1914. Közlését 1. Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye. Bp., 2014. 46. Szőts közvetlen előzményként a porosz királyi könyvtárban Kriegsbibliothek von 1870 néven létrehozott francia-porosz háborúra vonatkozó archívumot említi (uo. 45.). 45 Fejérpataky a gyűjteményt kezelő Holub József levéltárossal még egy németországi tanulmányútra is elment, hogy tanulmányozza az ottani háborús gyűjtést végző könyvtárakat (Szőts Z. O. Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye, i. m. 72-78.). Mint már fentebb említettük, 1917-ben főként ezért kaphatta „a háború tartalma alatt teljesített buzgó szolgálata elismeréséül" a Polgári Hadi Érdemkereszt második osztályát (Vegyes közlemények. Kitüntetés. Magyar Könyvszemle ú. f. 25. (1917) 265., MNMI ÉRT 193/1917.). 46 Szőts Z. O. Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye, i. m. 82. 219
