Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban

(154. kép) Kőszeghy 1867-tel említi utoljára, de felbukkant még az 1870. évi Adressbuchban is.

mm

153

152-153. kép Peter Czupra mesterjegye (Kőszeghy Elemér után) 154. kép Peter Czupra mesterjegye (A szerző felvétele)

Andreas Petrovics és Adolf Teltsch esetében mindössze annyit tudunk, hogy 1862- ben és 1870-ben is Liptószentmiklósban dolgoztak.

Losonc (155. kép)

155. kép

Losonc próbajegye, 1850 körül (A szerző felvétele)

Az egyetlen említett losonci ötvös az Adressbuchban Sámuel Keller. Keller Dániel losonci mester fia 1808. augusztus 21-én született. Édesapja a besztercebányai céh kültagjaként dolgozott, és ebben a minőségében fogadta tanulóul fiát 1824 és 1827 között.'’’ Bár a besztercebányai céh csak 1858-ban fogadta kültagként mesterei közé, már jóval

156. kép

Keller Dániel mesterjegye (A szerző felvétele)

korábban is önállóan dolgozott, valamint inast is fogadott. Sajnos azonban az általa készített tárgyakat jelenleg nem tudjuk elválasztani az édesapja által készítettektől, sőt, az is elképzelhető, hogy amikor annak műhelyét átvette, a szerszámokkal együtt örökölte a mesterjegyét is. Különböző evőeszközökről, merőkanálról, és filigrán mívű cukorfogóról ismerjük a K.1136 számú mesterjegyet. (156. kép)

Lőcse (157. kép)

157. kép

Lőcse próbajegye, 1860. körül (A szerző felvétele)

Lőcse ötvösségéről is Éva Toranová írt összefoglalást. ' 4 Mindhárom, az Adressbuchban szereplő ötvöst ismeri, említi, bár esetenként más keresztnéven.

Alexander Paul Bartsch (Bartsch Sándor Pál, Andreas Bartsch135) ismereteink szerint 1820-ban születhetett. Előbb Ludvig Anders inasa volt (1834-1836), majd valamiért egy évet Carl Aystorfer mellett is eltöltött. Lőcsén 1848-ban bukkan fel először a for133 Mihalik S. i. m. 141.

134 Toranová, E. Levocskÿ zlatníczky i. m. 183-225.

135 Uo. 195.

160