Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban
Esztergom (46. kép) 46. kép Esztergom próbajegye, 1850 körül (A szerző felvétele) Az Adressbuchban említett egyetlen aranyműves, Josef Raab (Raab József) munkásságát meglehetősen jól ismerjük. Ezekből kiderült, hogy a Kőszeghynél Raab Ignác- nak tulajdonított jegyek használója valójában ő volt. Valószínűleg 1813-ban született, Győrött, Christian Raab győri ötvösmester fiaként. Nála tanulta ki a mesterséget, és nyitott apja segítségével műhelyt Esztergomban. Az általa használt jegyeket már Kőszeghy is ismerte, a tárgyak listáját egy korábbi tanulmányban már ismertették.'1 Mesterjegyei a következők: K.680, K.681, K.682. (47-49. kép) Raab József aranyműves 1885-ben halt meg Esztergomban 72 évesen. Műhelyét Mihályfi Lipót aranyműves vette át.' 47 48 49 47-49. kép Raab József mesterjegye (A szerző felvétele) Győr (50. kép) 50. kép Győr próbajegye, 1862 (A szerző felvétele) A győri ötvösségről részletes, három kötetes monográfia készült N. Mészáros Júlia szerkesztésében. Az itt gyakran hivatkozott III. kötet Grotte András munkája.^' Mivel ez a mű minden mesternél függelékben sorolja fel az általa készített tárgyakat, ezért csak az ott nem szereplő, azóta előkerülteket említem. A címjegyzék 8 ötvösről tesz említést, közülük 1862-ben Ortner Márton volt a céhmester. Adolf Ecker 1821. június 7-én született Győrött. 1833-38 között volt inas Gustav Hauszemél. Remekét sikeresen elkészítette, és ezt követően 1847. március 8-án felvették a céhbe. A szabadságharc alatt belépett a Nemzetőrségbe, és ott az I. század tagjaként szolgált.w 1859-62 között alcéhmester volt. Ebben az időszakban már műhelyével 60 61 62 63 64 60 Somogyi Árpád: Esztergom régi ötvösművészetéről. Művészettörténeti Értesítő 16. (1967) 141- 150. valamint Grotte András: Egy magyarországi ötvösdinasztia - a Raab család. Művészettörténeti Értesítő 38. (1989) 110-135. 61 Grotte A. Egy magyarországi ötvösdinasztia i. m. 130. 62 Esztergom és Vidéke 7. (1885) 44. sz. május 31. 4. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esz- tergom_es_Videke_1885/?pg=181&layout=s (2016. május 27.) 63 Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872. Győri művészettörténet III. Győr, 2002. 64 Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896. 352. 143
