Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban
Fekete Krisztián ÖTVÖSÖK AZ 1862. ÉVI A D R E S S B U C H B A N Kicsit több, mint hét éve kezdtünk bele az 1867 előtti magyarországi ötvöstárgyak jegyeinek gyűjtésébe. Kezdetben ösztönösen követtük a nagy elődök, Römer Flóris, Kőszeghy (Winkler) Elemér útját, majd egyre tudatosabban, szervezettebben gyűjtöttük, és rendszereztük az előkerülő tárgyak és jegyeik reprodukcióit. A jegyek beazonosításában nagy segítséget jelentettek azok az alapművek, melyek mindenki számára megkerül- hetetlenek, ha - akár kutatóként, gyűjtőként vagy kereskedőként - a témával akarnak foglalkozni. A gyűjtött anyag növekedésével párhuzamosan azonban egyre gyakrabban szembesültünk azok hiányosságaival is. Kőszeghy Elemér kutatásai során igyekezett a gyűjtött jegyeket a felmerülő forrásokkal összhangban összegezni, de jól látható, hogy igyekezetét hátráltatta a 19. század második felében még nem hozzáférhető írott források hiánya, azok feldolgozatlansága. Napjainkra a helyzet annyiban változott, hogy számos város esetében lelkes kutatómunkával sikerült az összegyűjtött jegyeket a levéltári adatok segítségével különböző lélegzetvételű monográfiákban, tanulmányokban összegezni. Sajnos sok esetben - részben a határváltozások, részben az anyag megsemmisülése miatt - a levéltári kutatások nehezen, vagy egyáltalán nem végezhetők el, és ilyen esetben a kutatónak más források bevonásához kell folyamodnia. 2009-ben Németországban (több egyéb kiadvánnyal együtt) digitalizáltak egy 1862- ben, Nümbergben kiadott Adressbuchot, melyben a magyarországi, erdélyi és csatolt tartományok kereskedőit, mesterembereit, iparosait ismertették a kortársakkal. A különböző korszakokban fennmaradt adattárak között sajátos helyet foglalnak el a gyakran eltérő céllal készült, különféle jegyzékek alapján összeállított címtárak, cím- és lakjegyzékek. Magyarországon a 18. századtól kezdve rendszeresen kiadták az ország egyházi és világi méltóságainak, valamint a különböző hivatalok tiszt- és tisztségviselőinek név-, cím- és lakjegyzékét. A polgárosodás és városiasodás során megjelentek a városi címtárak, leggyakrabban Adressbuch, Adress-kalendar, útmutató, címtár, címjegyzék néven. Közös jellemzőjük az adatszerű tájékoztatás, a meghatározott időszaki megjelenés, a közhasznú ismeretek közlése. 131
