Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
Különböző formájú enkolpionok Panagiák A panagia elnevezés onnan ered, hogy a püspökök a későbizánci időktől kezdve rendszerint az Istenszülő (a „Legszentebb"=Panagia) ábrázolásával díszített enkolpiont viselnek, így az ábrázolás lassan magának a tárgytípusnak is nevet adott. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében található egy diptichon, vagy könyv formájú panagia.72 73 (36-37. kép) A diptichon ezüstből készült foglalatának külső oldalát egyformán sodronyzománccal díszítették: a középpontban egy-egy, nyolcszögletű foglalatba helyezett kék színű csiszolt üvegkő köré szerveződik a filigránból kirajzolódó rózsákból, tulipánokból és más virágokból alkotott minta. A sarkokban négy-négy, kerek foglalatú vörös, csiszolt üvegkő látható, a filigránokkal határolt mezőket kék, zöld, okker és fekete zománccal töltötték ki. A két ezüst elemet zsanérral rögzítették egymáshoz, egy kis kampóval össze is lehet csukni, tetejükön karikák biztosítják a felfüggesztést, az egyikben egy nagyobb átmérőjű, sodort ezüstdrót karika is van. A diptichonban két puszpáng faragványt helyeztek el, amelyek feltehetően az Athosz-hegyről származnak, és a 18. század elején készültek. Az egyik szárnyon a középtengelyben az Istenszülő a gyermek Jézussal ül egy trónon, körülötte szőlőindából kialakított medalionokban húsz próféta félalakos ábrázolása jelenik, alul pedig az alvó Jessze alakja vehető ki, akinek oldalából az indák sarjadnak. ’ A másik szárnyon „Jézus, mint szőlőtő" (vö. Jn 17,1-5) kompozíció tűnik fel: a trónon ülő Krisztus mind a két kezével áld, az előző faragvánnyal egyező módon szőlőindák között húsz medalion övezi, próféták és apostolok ábrázolásaival, Jessze pandanjaként pedig a tengeri szörnyből szabaduló Jónás próféta látható.74 A faragványok peremén lévő lenyomatokból látszik, hogy eredetileg máriaüveggel védték a faragványokat. 35. kép Krisztus és Szent Demeter. MNM, ltsz.: 83/3/1913 (Fotó: Haranghy Ágnes) 72 7,5x9 cm (nyitva), 6,5x4,5 cm (csukva), vastagság: 1,7 cm, ltsz.: 115/6/1887. Georgievits Györgytől vásárolták 1887-ben. MNM Leltárkönyv 1883-1888.368-371. 73 A Jessze-fa ikonográfiájának bizánci hagyományairól: Velmans, Tania: L'arbre de Jessé en Orient Chrétien. Deltion tes Christianikës Archaiologikës Hetaireias 26. (2005) 125-140. 74 A kompozíció ikonográfiái hagyományairól: G. Mantas, Apostolos: The Iconographie Subject „Christ the Vine" in Byzantine and Post-Byzantine Art. Deltion tes Christianikës Archaiologikës Hetaireias 24. (2003) 347-360. 99
