Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Gróf Péter: Görgei Artúr visegrádi évtizedeihez
Latinovits-villa szomszédságában magasodó 13. századi lakótoronynál (Salamon- torony), mint erről a korabeli fénykép is tanúskodik. (3-4. kép) A 19. század végén a 20. század elején ismertségét országos hírűvé váló műemlékei és a gyógy-idegenforgalom is elősegíti a homeopátiás gyógymódról ismert Bakody Tivadar - Görgei tisztje a szabadságharcban - visegrádi szanatóriuma, majd Gizellatelepen jött létre szanatórium, ill. gyógyfürdő. (5-6. kép) A tábornok nemcsak Visegrád életében, de a korabeli közéletben is jelentős szerepet töltött be, bár erre katonai-hadvezéri tevékenységének, becsületének megvédése érdekében kifejtett szakírói, publicisztikai munkásságától eltekintve semmilyen törekvése nem volt. Görgei üyen irányú jelentőségét fémjelzi azon írók-költők sora, akikkel személyes kapcsolatban volt: Gyulai Pál, Arany László, Lévay József, Ábrányi Kornél, Kozma Andor, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Hatvány Lajos, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, illetve akiknek az írásaiban szerepelt: Ady Endre, Lövik Károly, Ignotus, Tömörkény István, Schöpflin Aladár, Sárközi György Féja Géza, Németh László, Illyés Gyula stb. Az írók mellett vegyészek: Thán Károly, Hosvay Lajos és történészek: Angyal Dávid, Marczali Henrik, neves orvosok: Korányi Sándor, Markusovszky Lajos, a híres színésznő Jászai Mari, közéleti személyiségek, politikusok: Mikó Imre, Grünwald Béla, Hodossy Imre, Tisza István, ifj. Andrássy Gyula és mások alkották a tábornok társaságát. Görgei visegrádi tevékenysége öccse családi birtokának „jószágigazgatói" tevékenységéből áll, ill. napjait az egyre növekvő baráti, tisztelői körrel való kapcsolattartás tette színesebbé. Ezekről a baráti találkozásokról visszaemlékezések, szépirodalmi írások, újságcikkek, levelek, fényképek is tanúskodnak. Görgei szűkebb baráü köréhez tartozott Gyulai Pál, akinek leányfalui házában Görgei gyakran vendégeskedett, és Lévay József miskolci költő, műfordító, közéleti személyiség. A „három öregúr" egymással való tréfálkozásait számos visszaemlékezés és levél idézi fel: „...Egy alkalommal Gyulai menye Leányfalván szerette volna a visegrádi kertészetnek egyik titkát Görgeytől megtudni, de Görgey így szólt: «Ha én azt elárulnám, otthon le is vágnák a nyakamat.» Erre vágta Gyulai közbe: «Áruld el Artúr, hiszen te úgyis áruló vagy. ,.»"6 7 8 6 Marosi Ernő: Visegrád a nemzeti tudatban. Művészettörténeti adalékok. Ars. Hungarica 16. (1988) 1. sz. 5-10., Gráf Péter: A Visegrádi Múzeum előzményei 1871 és 1944 között. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Bp., 2002. 711-731., Iván László: Régészeti kutatások és műemléki helyreállítások a visegrádi fellegvárban 1871-1998. (A visegrádi fellegvár Visegrád régészeti monográfiái 6.) Visegrád, 2006.; A19-20. századi Viseg- rádról: „Visegrádon 252 ház található, a 1331 fős lakosságból 179 magyar, 1068 német, 14 tót, 1 horvát, 10 „külföldi nyelvű". 715-en fő a népesség (67%-a tud ími-olvasni." In: A Magyar Korona országaiban 1881. elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos háziállatok kimutatásával együtt. II. Bp., 1882. 205.; „Visegrád n. község (Gizellatelep, Lepenczpatak és Szentgyörgypuszta) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm, pomázi ház 305,1. 1508, német, magyar., 5.774 kát. hold, ak. helyben, Törv. Szék Pestvidéki (székh. Bp.), járásbíróság, adóhivatal, Szt. Endre, csendőrőrs helyben 32,1,2, állami távírda hivatallal egyesített postahivatal, Gőzhajóval Nmaros vasút áll." In: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913. Szerk. és kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1913.1311. 7 Pnpp Ferenc: Gyulai Pál politikai és társadalmi köre a kiegyezés korában. - Részlet Gyulai Pál életrajzának második kötetéből. Budapesti Szemle 246. (1937) 718. sz. 257—276. 267-268. 8 Papp Ferenc: Gyulai Pál utolsó baráti köre. Irodalomtörténeti Közlemények 50. (1940) 4. sz. 326- 343. 338. 271
