Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Prékopa Ágnes - Orosz Péter: Az Iparművészeti Múzeum francia forradalmi zsebórája

A Vigyázó-gyűjteményből az Iparművészeti Múzeumba bekerült, és ott 53.88. leltári számot kapott forradalmi zsebóra1 2 szerkezete olyan mérvű átalakításról tanúskodik, amely a tárgyat az úgynevezett „házasítások" közül is a bonyolultabbak közé sorolja. Ez a zsebóra ugyanis jelenlegi formáját sejthetően olyan vásárlók megtévesztése céljából nyerte el, akikben minden idők egyik legnagyobb órásának neve lelkesedést ébresztett - fenntartások helyett. Az orsós gátszerkezetű, kiegyenlítőcsigás szerkezet csapágylemezén ugyanis a következő vésett szignatúra olvasható: Breguet à Paris. A számlap tanúsága szerint az időt a francia forradalmi naptár és a Gergely-naptár szerint párhuzamosan mutató szerkezet összesen tízféle indikációval rendelkezik, ezek négy segédszámlapról olvashatók le - időszámítási rendszerenként kettőről-kettőről. Az egyik segédszámlapon három mutató jelzi a percet, az órát és a hónap napjának számát, a másikról pedig két mutató segítségével szöveges adatok olvashatók le (rövidített formában): a hét napjának neve és a hónap neve. Mindezen túl a Gergely-naptár szerinti hónapnevek alatt (további indikációt sejtetve, ami persze nincsen, csak kiegészítő információ) arab szám jelzi, hány napos az adott hónap. (1. kép) Az óra egyszerű ezüsttokjának belsejében félig kivehető egy elmosódott Diana- fejes jegy, amely alatt az 1852 és 1892 között jegyzett bécsi óratokkészítő, Carl Wagner teljes névvel kiírt mesterjegye látható.' A francia forradalomnál jóval későbbi jelzésű bécsi tok azt sugallja a gyűjtőnek, hogy a nagy történelmi idők során készített óra további viszontagságokat élhetett meg, ezért kellett sérült vagy elveszett eredeti tokját későbbivel pótolni. De már a tok is problematikusnak tűnik a ferdén beütött és sajátosan megkopott jegyek miatt. 3

Az elsődleges és legnagyobb problémát azonban Abraham-Louis Breguet (1747- 1823) neve jelenti, akinek élettörténete és munkássága nagyon pontosan dokumentált - igaz, a fontosabb kiadványok főleg a halálának 1923-as centenáriumára, a nagyobb

1 A korábbi publikációk: Európai zománcművesség a középkortól a szecesszióig. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Kiáll rend., kát.: Prékopa Ágnes. Iparművészeti Múzeum. Szerk.: Ferenczy Mária. Bp., 1991. Kát. Nr. 40. (kérdőjellel Breguet neve után); Az idő hangja. Különleges óraszerkezetek. Katalógus: Békési Éva et al. Iparművészeti Múzeum, Bp., 2002. 109. (Breguet műveként); Online múzeumi adatbázis: http://gyujtemeny.imm.hu/ gyujtemeny/zsebora-francia-forradalmi-es-gergely-naptar-szerinti-szamlappal/1401#sthash. gRAZCwDI.dpuf (Breguet műveként) (2015. augusztus 28.)

2 Neuwirth, Waltraud: Wiener Silber - Viennese silver. Namens- und Firmenpunzen - Makers' and Company marks 1781-1866. Wien, 2002.134. jegyzékszám: P403.

3 A kopások (a Diana-fej beütőjének ötszirmú kontúrjából túlságosan kevés látszik, de az arc mégis teljesen lekopott, Carl Wagner nevének legelső betűje viszont sokkal kopottabb a többi névbetűnél, ami nem következik a felület ívéből) azért is problematikusak, mert az óratok belsejében, azaz a legvédettebb helyen van a jelzés. A zsebórák történetében gyakori, hogy a tok bármilyen sérülése miatt a szerkezet későbbi tokba kerül. Ha a 19. század második felében, Carl Wagner működése idején került volna sor a szerkezet új tokba helyezésére, akkor a fémjelek nem lennének ilyen különösek. Feltételezhető tehát, hogy még később, a 20. század elején került a szerkezet abba a tokba, amely régebbinek igyekezett látszani, mint amilyen valójában. A Diana-fejes jegy ekkor még használatban volt, de a tokot legalább kopottnak igyekeztek feltüntetni, Carl Wagner személye lehetett a visszadatálás eszköze. Okkal feltételezhető tehát, hogy a tok tulajdonképpen a tárgy kreált történetének egyik fejezetét volt hivatott tárgyi dokumentumként szemléltetni.

72