Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai
hozták ide - őket.Ugyanakkor látjuk, hogy a mai oltár kialakításakor megismételték az 1720-as években megfogalmazott egyszerű ikonográfiái programot (a halottak lelkét megmérő Szent Mihály ábrázolása, két oldalt Szent Péter és Szent Pál szoboralakjaival). Ezért felvetjük, hogy a mai oltár felállításakor ezt a régi, még a sövénytemplomba készült, majd 1742-ben az új templomba áthozott oltárt és szobrait tekintették mintának, cserélték le, akár több lépésben. A templom 1742 körül lezajlott építkezéseiről a helyszíni kutatások nyújtottak az eddigieknél árnyaltabb képet. A 2014 tavaszán végzett kivitelezés közbeni megfigyelés keretében azt tapasztaltuk, hogy a templom első, 1741- 1742-re tehető periódusában, annak is első fázisában a falak alsó zónája - a teljes alaprajzra kiterjedően - sok agyagot tartalmazó homokos kötőanyagba rakott téglafal (téglaméret: 3015x6,6- 7 cm). Mindez nemcsak a templom hajójára, hanem a vele kötésben levő szentélyére és az azzal szintén kötésben lévő sekrestyefalakra is igaz volt. Érdekesség, hogy a déli homlokzati falon - a nyugati homlokzat lizénájának síkjától mérve - 650 cm-rel keletre egy szabálytalan falelválást találtunk. (8. kép) Tőle jobbra ki-beugrott, letört végű téglák, nyugatra szabályosabb vonalban, ép végükkel végződő téglák látszottak, de semmiképpen sem voltak minősíthetők falsaroknak. Noha a sorok váltottak, nem tartjuk a jelenséget periódusváltásnak, mivel az elválástól jobbra és balra tejesen ugyanaz a kötőanyag és téglaméret mutatkozott, ráadásul a lábazattól mérve 208 cm magasságban már megállt az elválás, és kötésben levőnek bizonyult a falazat. Hasonló jelenséget az északi hajófalon is megfigyeltünk, a nyugati homlokzat lizénájának nyugati síkjától keletre mérve 742 cm-re. Itt is ugyanaz volt a falazóanyag, ugyanakkor a sorok itt nem is váltottak, azaz egy igazi falvarrat jelentkezett. Emiatt azt gondoljuk, hogy csak építési fázisról van szó, az építkezés rövid időre félbe maradt, majd folytatódott a második építési fázissal. A nyugati homlokzat pozitív tükrökkel kialakított homlokzata ugyanígy ebbe a habarcsba rakott téglákból készült, a téglák ki-beugratásával és visszafaragásával. Két helyen a pozitív tükrök sarkainál lévő eredeti 48 48 Az apostolfejedelmek szobrainál az attribútumok feltehetően cseréltek, legalábbis elég ügyetlenül illesztették őket a szobrokhoz. 302 8. kép Az első és második építési fázis határa a déli homlokzaton (a szerző felvétele)
