Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

tiltakozott. 4 Az adat elsősorban arra világít rá, hogy az uradalmi tisztikar - élve a kegyúr jogával'3 - mindent elkövetett, hogy hozzá lojális plébánost hozzon egy faluba. Csak másodlagos szempontként jöhet számításba, hogy Keszin még ekkor is jelentős lehetett a protestáns lakosság, ami a katolikusok pozíciójának ilyen módon való megerősítését valóban szükségessé tette. így 1733-ban leírják, hogy a magyar, sőt immáron „szláv" lakosok felekezetre nézve nemcsak katolikusok vagy reformátusok voltak, hanem evangélikusokat is feljegyeztek.'4

Magyarkeszin az új templom 1753-ban már biztosan állt, ugyanis mint „nem sok évvel" ezelőtt épültet jellemzi az egyházlátogatást végző vizitátor. Szilárd anyagból épült, „választékos ízléssel", tornya és sekrestyéje is volt, bár már ekkor veszedelmes repedések is mutatkoztak rajta. Titulusa megegyezett a korábbi sövény temploméval.' Szempontunkból lényeges, sőt újdonság, hogy az új templom építőjeként a későbbi források részben az Esterházy-uradalmat, részben a helyi közösséget („partim Domínium, partim vero communitatem loci exstructa"), a felépítés évszámaként pedig konkrétan az 1742-es évet adják meg.

Adataink szerint a templomot 1793-ban felújították, és 1811-ben már a boltozatot is leírják benne. A főoltár mellett egy Szent Kereszt-titulusú mellékoltárt is említenek, a szószékről tudjuk, hogy a sekrestye felől volt megközelíthető, ugyanakkor kripta nem volt a templomban. Tornyában három harang függött.24 25 26 27 28 29 A 18. század végén a faluban a magyarok mellett németek, de legfőképpen tótoknak hívott délszlávok laktak - innen nyerte a maga korában használatos Tótkeszi nevet -, és temploma „szép Bádog Toronynyal, és abban helyheztetett Órával föl ékesítve" szintén említést érdemelt.30 31

Biztosra vehető, hogy a 18. század végén az I. katonai felmérés 1 pontatlanul jelöli a templom helyét, hiszen a falu közepén délről nyugatra kanyarodó úttól nem délre, hanem északra jelöli a templomot. A templom 1819-ben új tetőt kapott, majd 1840- ben valamelyest felújították. A templombelsőben 1842-ben újra említenek egy Szent Péter- és Szent Pál-szobrot, amelyeken kívül további szobrokat, Szent Istvánét és Szent Lászlóét is feljegyezték. A sekrestyéről ugyanekkor leírják, hogy északról csatlakozott

24 A kérdéskörről bővebben, további irodalommal Gőzsy Z.-Varga Sz. A pécsi egyházmegye i. m. 251-252. A magyarkeszi plébánost az 1742-es egyházlátogatás idején Erdősi Jánosnak hívták, 28 éves volt és Budán, majd Pécsen végezte tanulmányait. (Visitatio Canonica i. m. 265.)

25 Dénesi T. i. m. 240.

26 Baranya és Tolna vármegye i. m. 196.; Hasonlóképp Bél Mátyás is kiemeli, hogy Keszin „tótok" és magyarok egyaránt laknak. Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. (Ford.: Kun Lajos) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1979. 327-364. 355.

27 „Ecclesia haec ex solidis materialibus ante non multos annos cum Sacristia, Turri elegantissime erecta est. Rupturis periculosis nunc obnoxia, Honori S. Michaelis Archangeli dicata: decoratur Altari magno praedicto Sancto Sacro fabrica, et pictura elegantissimo ..." MNL OL Mikrofilm- tár 21770. d. Visitatio Canonica 1753. 60-61.

28 MNL OL Mikrofilmtár 21780. d. Visitatio Canonica 1811. 220.

29 MNL OL Mikrofilmtár 21780. d. Visitatio Canonica 1811. 220.

30 Koppány T. Ozora és uradalmának i. m. 142. jegyzet.

31 Az első katonai felmérés. Arcanum Kiadó. DVD-ROM é. n. Col. X. Sect. 24.

295