Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

harangjukat és lefoglalta a parókiát.s Keszin a katolikusokat ekkoriban (egészen 1727-ig) még csak világi hitoktató, azaz licenciátus képviselte. A kutatás nemrég mutatta ki, hogy a 18. század elején a Dél-Dunántúlon különösképp az Esterházyak birtokain volt elterjedt ez az intézmény. E „gyorstalpaló" egyházi képzést kapott világiak szerepe abban állt, hogy az üresen maradt plébániákat elfoglalják, és beindítsák a hitéletet addig is, amíg képzett pap nem kerül a plébániára.

1722-ben említik először a falu közepén emelkedő dombon álló „sövény"- (feltehetően patics-) falú katolikus templomot, melyet Szent Márton püspök tiszteletére 1721-ben építettek. Kiemelik, hogy noha fából épült, úgy nézett ki, mint egy „tisztességes" kápolna, amelynek háromszáz fő volt a befogadóképessége és kívül-belül meszelt volt.” 8 9 10

1. kép

A templom főhomlokzata a kutatás előtt (a szerző felvétele)

8 Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye barokk kori építészetének történetéhez). Wosinszky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 17. (1992) 229- 258.142. jegyzet

9 Gőzsy Z.-Vnrga Sz. i. m. 240, 251-252., további gazdag irodalommal. Dénesi Tamás: Plébániaszervezés Somogybán a 18. század első felében. In: Katolikus megújulás és a barokk Magyar- országon, különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700-1740). Szerk.: Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs-Vértesi Lázár. Pécs, 2009.197-223.; Uő: Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szerk.: Lackovits Emőke-Mészáros Veronika. Veszprém, 2004. 51-68.; A helyi licenciátus működését 1722-ben említik {Briisztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Tom. IV. Quinque-Ecclesiis, 1880. 737-738.)

10 „Anno 1722 visitata est parochial helv. conf. et post hanc licentiatura ex parte Catholicorum, ubi visitatur haec connotavit: Ecclesia in anno 1721 super collem in medio pagi ex sepe et luto exstructa arundine tecta in honorem Divi Martini Episcopi dicata; cujus structura licet quidem sit lignea, refert tamen formam honestae capellae potentis in se capere personas 300 necdumtamen est tum a foris tumab intus dealbata." (Briisztle, J. i. m. 737-738.) Az adat kizárja, hogy a katolikus templom a református imaház elfoglalásával jött volna létre. Egyúttal tévesnek kell nyilvánítanunk azt a kései, 1783-as bejegyzést, miszerint még 1730-ban is csak református oratórium lett volna a faluban (az adatot hozza: Koppány T. Ozora és uradalmának i. m. 142. jegyzet).

291