Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai
Fülöp András A MAGYARKESZI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉS AZ OZORAI E S T E R H ÁZ Y-U R A D A L O M . EGY HOMLOKZATTATAROZÁS TANULSÁGAI A hazai egyháztörténet-írás az utóbbi években kiemelten foglalkozik a dél-dunántúli plébániák, templomok török hódoltság utáni történetével. A 18. század első felében keletkezett források, elsősorban egyházlátogatási jegyzőkönyvek kiadásakor és feldolgozásakor figyeltek fel a szerzők (Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs) arra, hogy ebben az időszakban mindenhol a helyi közösségek emelték a templomokat, míg a kegyurak egyáltalán nem vettek részt a templomépítések finanszírozásában. Olyannyira, hogy - mint írják - „ezekben az években nem beszélhetünk földesúri barokkról" sem.1 Tolna megyében Magyarkeszi a legkorábbi példák egyike, ahol a katolikus templom építéséhez falu lakossága mellett immáron a kegyúr is hozzájárult. A kérdés felé cikkor fordult a figyelmünk, amikor 2013 év végén felkérés érkezett a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Műemléki Kutatási Osztályára, hogy a templom (1. kép) felújításához egy műemléki kutatási munkarészt készítsünk el. A tervezett tatarozás elsősorban a külső, homlokzati falfelületeket érintette, ezen belül is a statikai szempontból nyugtalanító repedések kijavítása és a vizesedés megszüntetése volt a feladat (tervező: Szentirmai József). Mindez nyilvánvalóan részleges vakolatveréssel járó munka lett volna, azonban az illetékes örökségvédelmi hatóság csupán festőrestaurátori kutatást írt elő a színezés meghatározására, az ilyenkor szokásos „roncsolásos" épületkutatást (falkutatást) vagy kivitelezés közbeni megfigyelést nem. Tekintettel arra, hogy egy gyaníthatóan egyperiódusú barokk templomról volt szó, ez elegendőnek is látszott. Az időközben beállt jogszabályváltozások következtében viszont már a festőrestaurátori kutatásokat megelőzően is úgynevezett építéstörténeti dokumentációt kellett készíteni, így amikor a felújítás esedékessé vált, a generálkivitelező (EKS Service Kft., építésvezető: Eri Balázs) ennek elkészítésével keresett meg minket, míg a színezések vizsgálatával Selmeczi Anna festőrestaurátort bízta meg. Feladatunk elvüeg tehát a történeti adatok és a szükséges értékleltár összeállításával le is zárult. Ugyanakkor 2013. december elején a festőrestaurátori kutatás során lehetőségünk volt megfigyeléseket tenni, amikor pedig következő év tavaszán már folytak a vakolatveréssel járó felújítási munkák - a kivitelező szívességéből - további részleteket dokumentálhattunk 1 Gőzsy Zoltán-Vargn Szabolcs'. A pécsi egyházmegye plébániahálózatának újjászervezése a 18. század első felében. In: Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon, különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700-1740). Szerk.: Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs-Vértesi Lázár. Pécs, 2009. 225-264.145. jegyzet 289
