Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Gróf Péter: Görgei Artúr visegrádi évtizedeihez

Görgeit újra „törvényen kívül" helyezte mint a forradalmár Kossuth ellen ármány kodó, a Békepárthoz tartozó személyt. Kosáry Domokos idézte fel 1986-os, Visegrádon tartott előadásában, hogy 60-as, 70-es évek történelemtankönyveiben Perczel Mór tábornok képének aláírása szerint ő nevezte először árulónak Görgeit.

Visegrádon a 60-as, 70-es években Cseke László Visegrádról szóló útikönyveiben a tábornokhoz kötődő emlékhelyekre hívta fel a figyelmet.30 31 32 1986. május 25-én, a II. világháború után Magyarországon elsőször Visegrádon, a Mátyás Király Múzeumban rendeztek Görgey Artúr Visegrádon címmel kiállítást és konferenciát a tábornok emlékére. A szerény tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum, a Mátyás Király Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum, valamint a Görgey család segítségével, részvételével a tábornok személyes tárgyait, fényképeket, dokumentumokat, fegyvereket, a budavári - akkor még vissza nem állított - Görgei lovas szobor makettjét állították ki. “(13. kép)

A tudományos ülésszakon a téma akkori legkiválóbb kutatói, Kosáry Domokos, Katona Tamás és Pusztaszeri László tartottak előadást, de a közönség soraiban is számos, Görgei életével, pályafutásával foglalkozó történész, kutató foglalt helyet, például Antall József, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója, a későbbi miniszterelnök, akinek a tábornokról írt tanulmányának kiadását - Kosáry Domokos támogató véleménye ellenére - több lektora nem javasolta.33 34 Ebben a cikkében Antall József a Görgei iránti pozitív és negatív töltetű érdeklődés, a történelmi helyzetek utólagos értékeléséről írt le máig érvényes gondolatokat: „A tegnap a ma emberéből csak akkor vált ki szenvedélyt, ha a múlt nagyon mélyen gyökeredző, legbenső érzéseit érintő, a nemzet alapvető sorskérdéseit feszegető korszakát (és szereplőit) idézi fel előtte." ^

A kiállítás létrejöttét is némi szakmai-politikai huzavona előzte meg, mert meg kellett várni, hogy megjelenhet-e a História című történelmi folyóirat 1985. évi 1., úgynevezett „áruló" száma. Ebben Görgei mellett a kuruc generális, Károlyi Sándor méltó és reális történeti értékelését olvashattuk. Bármilyen furcsának is tűnt, Görgei Artúr személye 1986-ban politikailag még mindig kényes téma volt. Ezt bizonyította a rendezvényre reflektáló, a hazug és tarthatatlan „áruló vádat" ideológiai indíttatásból szajkózó néhány neves bértollnok írása, valamint az a komikus helyzet, amikor a kiállítás rendezése közben telefonon a szentendrei pártbizottságról hívták fel a múzeumot, és érdeklődtek, voltaképpen milyen kiállítás is készül.

A kiállításnak elsősorban lélektani és erkölcsi jelentősége volt, az adott személyi és tárgyi feltételek mellett szerény tárgyi anyaggal tudta bemutatni Görgei Artúr emlékezetét.

1986 decemberében megalakult a Görgey Múzeumi Bizottság Antall József, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Görgey Gábor, Pusztaszeri László és mások közreműködésével;

30 Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Bp., 1994. II. 224-244.; Hermann Róbert: A Görgey- kérdés mai állásáról. Hadtörténeti Közlemények 108. (1995) 4. sz. 116-134.126-127.

31 Cseke László-. Visegrád. Bp., [1974]“', llő: Visegrád. [Bp.], 1980.

32 A kiállítás sajtóvisszhangjából a fontosabb írásokat idézni Simon V. P. i. m. 97-98.

33 Antall József: Egy évszázados per. A Görgey-kérdés tegnap és ma. Orvostörténeti Közlemények Communicationes de Historia Artis Medicinae 158-165. (1997-1998) 17-36. 32-33.

34 Antall J. i. m. 18.

285